Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1963-08-30
Minden egyes jelentésben szerepel, hogy a pártszervezet a KISZ-re és a szakszervezetre támaszkodik, ugyanakkor a nőkre nem. Az MNDSZ idejében az üzemekben, a gyárakban a nők körében a munkaverseny igen elterjedt volt. Miért nem tudnának most részt venni a munkaversenyben, a brigádmozgalomban? A párttitkárok figyelmét fel kell erre a jelenségre hivni, s ugyancsak a nők funkcióba állításának kérdését is. A nők lelkiismeretesen tudnak dolgozni és akarnak is. Nagy segítséget tudnak adni a pártszervezetnek a gazdasági 1 vezetésnek. A pártépités területén is van tennivaló a nőmozgaloraban. A nőbizottságok feladata a fiatal, lelkes nőaktivákat párttagoknak javasolni. A legutóbb három olyan asszonytárssal beszéltem, akik az MNDSZ-ben igen aktiv asszonyok voltak, s most sirva panaszkodtak, hogy semmibe veszik a Kismotor és Gépgyárban. Két évük van a nyugdíjig, s öregasszonynak kezelik. Ne bántsuk az ilyen asszonyokat, akik 1945-től a pártért, az üzem életéért, a nőmozgalomért sokat tettek. A Kismotor és Gépgyár párttitkárának jeleztem ezt az esetet. C Farsang elv társ: Az anyagból nem tűnik ki, hogy a mi pártszervezetünk milyen nehézségekkel, feladatokkal küszködik. A pártszervezetünk összetételében változás történt, mert julius 1-vel megtörtént az összevonás, s ezzel a pártszervezet összetételében is változás történt. Az eszmei, politikai nevelési kérdéshez egészen máskép kell nyúlnunk. Eddigi gyakorlat szerint az Épületelemgyár színvonalára szabtuk meg a munkát. A pártszervezet most sokkal képzettebb. Most viszont^ ki kell használni ezeket a párttagokat, eszmei, politikai, nevelési téren motorjai legyenek a pártszervezetnek. A jövőben sokkal differenciáltabban keli dolgoznunk, sokkal igényesebbnek kell lennünk. Ma már a pártbizottság, a pártfunkcionáriusok körében a termeléssel való foglalkozás mindennapi kérdésnek tűnik. De emellett elhanyagoltuk az eszmei kérdésekkel való foglalkozást. Amikor megvitattuk, megtárgyaltuk, hogy a termelési kérdésekkel való foglalkozás mellett az esfemei-poiitikai kérdésekkel lemarad^ tünk, abban is megállapodtunk, hogy nagyon sürgősen, szívós munkával fel kell számolni ezt. Az eszmei-politikai nevelő munka hosszabb ideig tart, bonyolultabb, sokrétűbb. Másik probléma - s ez igen megneheziti a pártszervezet aktivitását - a cselekvési egység hiánya. Ez odavezethető vissza, hogy ténylegesen nem hoztuk létre a feltételét, az elvi egyetértést. Ennek az összefüggését felismertük, s a jövőben nem szabad szem elől téveszteni. Ami a gazdasági vezetőket illeti. - Nagyon sok gazdasági vezető úgy képzeli, hogy az az eszmei tudás, amit egyetemen, vagy más állami oktatásban szerzett, jó időre olyan alapot biztosit, mely nem teszi szükségessé az eszmei-politikai képzést. S nehéz rávenni őket arra, hogy megértetni, ma már a vezetőposztokat - ez alap kérdés, fő követelmény - azok tölthetik be, akik eszmei és politikai kérédsekben képzettek. Ez igen fontos dolog, s igen alaposan kell ezzel foglalkozni. Takács Imre elvtárs; A kerületben a mezőgazdasági szektor összetételében nagyon szerteágazó, s nagyon differenciáltan kell dolgozni. Az Édesipari Célgazdaság A megye területen helyezkedik el. Mar ez j _ 3 . I
