Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.16.a/1)

1985-02-23

! §

Miközben én egyetértek azzal, hogy bizony elavult nagyon sok berendezés, több,korszerűbb kellene, de ki merné mondani, hogy a kutatóintézeteinket ha igy összerakjuk, vele az egyetemeinket is, hát nincs nagyon sok párhuzamos, nincs nagyon sok ki nem használt, netán egyenre szabott, hogy jól rázárják utána a kulcsot, hogy a másik is be tudjon menni és igy tovább.

ügy gondolom, hogy mikor tartalékokról beszélünk, akkor itt bizony van nagyon sok, de van abban is, amire az anyagunk utal, hogy a számítástechnikai divatba volt egy lendület és már elég szép eredményeket értünk el, hogy a bérszámfejlesztés, sor praktikus fontos dolgot ezekre rávezessünk, de ezeknek a tervezésbe, termelésirányításba való szerepe még nincs eléggé kihasználva.

Tehát egyjobb együttműködési készség megtalálása: ez mégiscsak sokrétű kerület - ez mindenki javára, hasznára és legfőképp az országéra lesz.

Elhangzott, és ehhez szeretném mondani még, hogy bárhonnan közelitünk oda lukadunk ki, hogy a munka termelékenységét}a munka minőségét javitani kell, mert ezek az értékgyarapitó és lehetőségeinket fejlesztő területek. Nem számíthatunk valamiféle

l

külső olyan lottónyereményre, ami ' a totóban volt: 2o milliós alap, sokan pályáztak rá, csak 2o ezer jutott a legnagyobb nyertesnek is - gondolom, itt az eltökéltség kifejeződött abban, hogy jobban dolgozzunk, helyileg kell olyan helyzetbe hoznunk magunkat, hogy az ország erejét is gyarapitsuk, de ha ezt teszszük, közvetlenebbül ott lent is az emberek életmódja, életkörülményei javulhatnak, megőrizhetjük amink van.

A perspektívákra vonatkozólag tulajdonképpen ez a nem látványos, nem nagy mozgositó erőt sugárzó mottónk van, hogy dolgozni kell, jobban kell dolgoznunk, ez gyarapithatja életünket és teljesen egyetértek a Markó elvtársnővel, aki ezt nagyon szépen fejezte ki, hogy nem egyedül van^akik estére elfáradunk, belefáradunk, aztán reggelre, ha jól alszunk, ha nem jól alszunk, de igenis , kommunista módon újra galvanizáljuk magunkat, feltöltődünk kis

eredmények kapcsán is, tudunk bosszankodni is, nemcsak nagy okok miatt, valahogy az életünk igy telik.

(Ui- ----------------——s-----------------------------— ------------------------------------------J s

i- 157 - w