Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1980-02-23
A gazdasági társadalmi előrehaladás - teljesen igaz, a politika, a gazdaság egymástól nem választható el, a politikai munkánkra a gazdaság hatással van és forditva is igaz. Gyakran a gazdasági sikereket önmagához mérjük, ez megengedhető, de igazán, valójában mégis csak az az igazi értékelése gazdasági munkánknak, ha a társadalom fejlődését biztosítja, mégpedig azon az utón, abban a politikai rendszerben, amit magunknak választottunk. Valószinü, hogy ez az előbbi szituáció, előbbi föltételezés, ha ezekkel reálisan számolunk, a gazdasági növekedésnek korábbi módon mért mércéjével egy mérsékeltebb ütemét teszi lehetővé. Persze a korábbi szinthez, a korábbit nehéz definiálni. Ha 1979-re gondolok, amikor az ipari termelés növekedése 2,8 % volt, amikor az ország nemzeti jövedelme 1,5 %-kal növekedett, ehhez képest a növekedés ütemét fokozni kell, ez nem lehet hosszú vagy középtávú perspektíva, ebben az évben is nagyobb ütemet tűztünk ki magunk elé. De ha öt, tiz év átlagát nézzük, talán mérsékeltebb növekedési ütem a reális. Mégpedig olymódon,hogy a termelés növekmény nagyobb hányadát arra kell fordítanunk, hogy az egyensúlyi helyzeten javítsunk, hogy az ország adósságállománya ne növekedjen a korábbi ütemben, hanem stabilizált, egyensúlyra törekvő gazdasági életünk legyen. Ebből következően három dolgot megemlítenék, ügy gondolom, először azzal kell reálisan számolni, hogy a beruházások nem, vagy nem lényegesen növelhetőek. Ez kemény dolog, mert mindannyian fejlesztéspártiak vagyunk, mindannyian szeretnénk uj meg uj objektumokat látni, annak örülni, de Magyarországon a beruházások elért szintje elég magas arra, hogy ennek a fenntartásával, megőrzésével műszaki haladást, termelésnövekedést tudjunk biztosítani, tudjuk növelni az ország nemzeti vagyonát. Valljuk be, valamilyen módon ez is kiérződött a felszólalásokból, hogy van a fejlesztésben ma pazarlás. Valljuk be, hogy gyakran a normális gazdálkodás mindennapi gondjai felől egy kicsit beruházásba-fejlesztésbe menekülünk. MC Ii $ f ' ***mmmmm mw m nmüifr & ílsH m , - 115 - é
