Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1975-02-15
II- 20 -!• ngedje,; inog elvtársak, hogy más problémáról is szóljak: a jo Ion ti s is loglalko/.ik azzal, hogy a beszámolási időszak alatt kerületünkben a munkaerő helyzet nem változott, sőt az 1973-as központi bérintézkedések is csak bizonyos mértékig stabilizálták a helyzetet. Lehetetlen állapotnak tartom, hogy a vállalatok állandóan kénytelenek úgy tervezni, hogy nem all rendelkezésre elegendő produktív létszám, ezért túlórát keli tervezni. Azokon a dolgozókon, akik a tervet teljesítik igen nagy teher van. Az üzemben vannak dolgozók, akik évek óta és állandóan havi 30, 60, sőt időnként 90 óra túlórát teljesitenek. Hogy ez egészségügyi, kulturális, szociális és egyéb szempontokból mennyire hátrányos ezekre a dolgozókra, azt mindenki tudja. Gátja a politikai munkának is. Lnnék a kérdésnek a megoldását én az egyik alapvető problémának látom Vannak központi bizottsági és minisztertanácsi határozatok, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Amelyek abban látják a jövőt, hogy a vállalatokon belül kell munkaerőt szerezni, abból, hogy a munkát megszervezzük, abból, hogy az alkalmazotti létszámot csökkentjük és ezeket a munkaerőket irányítjuk produktív területre. Az a véleményem, hogy a vállalatok ezeket a határozatokat nem teljesítik, egymásra, vagy központi határozatra varnak, minden esetre nem mernek vállalkozni uj ut kérésésó re. Lnnék a problémának a kapcsán a jövendő munkaerő problémájával is kellene foglalkozni. Nem tudom, hogy van-e szükség olyan méretű középiskolai oktatásra, hogy az iparitanuló intézetek és kollégiumok nagyrésze üresen áll. Meg kellene vizsgálni azt, hogy azok a középiskolát végzett fiatalok, akik nem tanulnak tovább miért az úgynevezett népszerű szakmákban helyezkednek el, és miért juthatnak ezek Íróasztalhoz. Nem megnyugtató a munkaügyi miniszter elvtársnak a TV hét műsorában adott nyilatkozata sem, amelyben azt fejtegette, hogy a felszabaduló munkaerőt a szolgáltató ipa rban ki váltják elhelyezni, a lakossági igények jobb kielégítésére. Az a véleményem, hogy a nemzeti jövedelmet előbb meg Kell termelni, aztán lelhasználni és majd csak utána javítani. Politikai probléma az, hogy a törzsgárdára leszűkült fizikai munkások között a párté pite s igen nehezen folyik. Ezekre az elvtársakra, akik szinte állandóan dolgoznak, pártmunkát nem tudunk bízni. Azokkal a nem párttagokkal, akik a párttagságra alkalmasak lennének nem tudunk foglalkozni, r Egyébként akik arra érdemesek - én úgy érzem - már párttagok, az újonnan jövő' munkaerők pedig általában ingázók, vagy olyan elemek, akikre nem számíthatunk, fiatal pedig igen-igen kevés van. CLK — _J * . -rp
