Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1975-02-15
kialakításában és széleskörű ismertetésében. Félévenként értékelték a gazdáiiodas helyzetét, megállapításaikat taggyűléseken és egyéb fórumokon ismer- J " tettek. ;Vz, "zen." Hégyszögek működése a négy esztendő alatt fejlődött. Résztvevői a I kölcsönös tájékoztatás biztosítása mellett lehetőséget teremtettek a közös allasfoglalások kialakítására. Decentralizált pártalapszervezeteinknél gondot okozott, hogy egy-egv gazdasági területen több alapszervezet működik, illetve f egy alapszervhez több azonos szintű gazdasági vezető tartozik (pl. vállalati központi szervek). Pártszervezeteink eredményesen tevékenykednek a különféle társadalmi, szolidaritási műszakok politikai előkészítésében és megszervezésében, valamint egyeli celmozgalmak megvalósításában, (Kommunista, vietnami, árvízi mű- 1 szakok, takarékossági mozgalmak stb.). i A kerületi Párt Végrehajtó Bizottság határozatának megfelelően az üzemi part szervezetek kezdeményezésével került sora DH munkarendszer bevezetésere. Az indítási nehézségek ellenére a munkarendszer elterjesztése megfele< loen halad. A pártszervezetek munkájának eredményessége mellett gondok és fogyatékos! sagok is tapasztalhatók. így pl. egyes párthatározatok értelmezésénél és feldolgozásánál bizonyos „nagyvonalúság” volt tapasztalható. Nem vették elég komolyan végrehajtásukat, nem bontot ták le azokat az alapszervezetek a pártcsoportok szintjére. Esetenként és helyenként nem tudtak a vállalat gazdasági I helyzetéről reális információkat adni. Emiatt gyakran borúlátó hangulat és bizonytalanság alakult ki. A pártszervezetek a fő figyelmet a vállalat, illetve az adott termelő egység I egészét érintő kérdésekre irányították. Ezek ellenőrzésére a gazdasági vezetés^ sel és a társadalmi szervekkel együtt közös intézkedési tervet készítettek. Az j ilyen intézkedési tervek készítése, a pártbizottságoknál általános, a csúcsvezetoségeknél gyakori, az alapszervezeteknél esetleges munkamódszerré vált. 1.2. Annak ellenen', hogy a kerületi iparvállalatok és szövetkezetek a népgazdaság ) IV. ötéves tervének feladataiból rájuk háruló kötelezettségeiket alapvetően teljesítették, a fejlődést ellentmondásosnak kell megítélni. Egyes időszakokban a belső és külső okokra visszavezethető problémák fokozódtak. A belső okok között az irányítási és szervezettségi színvonal viszonylagos elmaradottsagát, a munkaerő és bérgazdálkodási problémákat kell megemlítenünk. A külső okok közül a vállalatok eltérő sajátosságaiból adódó szabályozási problémákat, a minisztériumok irányító, koordináló munkájának fogyatékosságait, helyenként a bürokratizmus növekedését említjük. 1.21. I érméid egységeink 1971 —75. évre középtávú terveket készítettek. E tervek 1 jellemzője - egyben alapvető problémája is, - hogy a vállalatok első alkalommal végeztek önállóan, részletes központi direktívák nélkül ilyen munkát. A középtávú tervekben vállalataink, szövetkezeteink dinamikus felfutást **• terveztek, amely általában magasabb volt az ágazati átlagnál. Mint később kitűnt a legtöbb ilyen terv nélkülözte a szükséges realitást. Ennek egyik oka az, hogy a tervkészítés időszakában (1970-71) vállalataink a gazdálkodási rendszer összefüggéseiben még nem tudtak kellően eligazodni. Az iparági elő-I 20 l{\ 1 |---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_
