Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1975-02-15
A rétegigényeket a korábbinál jobban elégítették ki a Budapesti Pártbizottság és a kerület által szervezett speciális tanfolyamok; eredményes volt a ke- Jj reskedelmi, egészségügyi, kutatóintézeti dolgozók, lakóterületi párttagság számára biztosított, sajátos tematikához kapcsolódó marxista képzés, tovább- J képzés. j 2.13. Szervezett keretekben működő agitációs eszközként hoztuk létre a politikai vitaköröket. Feladatuk, hogy elősegítsék időszerű politikai kérdésekben a párt álláspontjának érvényesítését, továbbá, hogy tájékoztató, értelmező és mozgósító szerepet töltsenek be. E célnak megfelelően 1972-ben kísérleti jelleggel 27 vitakörben szerveztük meg az első foglalkozásokat. A résztvevők U kiválasztásánál arra törkedtiink, hogy vitáin a politikai hangulat befolyásolása szempontjából legfontosabb aktivisták, a párt- és szakszervezeti bizal- f miak, KISZ-vezetők, szocialista brigádvezetők vegyenek részt. Különösen sikeresnek bizonyult ez a forma a szocialista brigádok politikai foglalkozá- L- " sain. A kísérlet bevált. Jelenleg már 2500 résztvevővel 190 vitakör műkő- Jj dik. Résztvevői az ott kialakult álláspontot az információs munkában, pártcsoportértekezleteken, kötetlen vitákban is hasznosítják. 2.2. Kerületünkben jelentős szerepet töltenek be az oktatási intézmények, ame- f lyekben 5200 óvodás, 11 000 általános iskolás, 4000 középiskolás és közel 15 000 egyetemista tanul. A X. Kongresszus után ezen a területen több fontos párthatározat jelent meg. f Ezek hatása tárgyi, személyi, szervezési és tartalmi fejlődést eredményezett. Az intézkedések az óvodásoktól a felnőttkorúakig a lakosság széles körét érintik. Végrehajtásuk fontos politikai és társadalmi üggyé vált. f 2.21. Valamennyi általános és középiskolában erősödött a tervezett, differenciált pedagógiai foglalkozás. Az iskolák korszerűsítése nyomán a kabinetrendszer altalánossá vált. Fejlődtek a szakkörök, a bővülő, korszerűbbé váló iskolai könyvtárak. Tartalmasabbak lettek a szabadidős foglakozások. Javult a közművelődési intézményekkel — elsősorban a Fővárosi Művelődési Házzaba TIT intézményeivel, a Szabó Ervin Könyvtár hálózatával — való együttműködés. A tanköteles korú gyermekek szinte kivétel nélkül elvégzik az általános iskolát. A két gimnáziumban sikerrel folynak a továbbtanulást előkészítő tanfolyamok. Bővült a tanulószobai ellátás. Különböző anyagi természetű támogatási formák, — tanulmányi ösztöndíj, szociális segély, tanulmányi kiránduláshoz való anyagi hozzájárulás, stb. — honosodtak meg. y 2.22. A Budapesti Műszaki Egyetem és a Kertészeti Egyetem pártszervezete és az állami vezetés közös fejlesztési elgondolásokat, terveket dolgozott ki. Ezeknek megfelelően alakították a tanterveket, tantárgyprogramokat. A korszerű egyetemi szervezet kialakításáig még sok a tennivaló, a személyi és anyagi feltételek megteremtése és a konzervativizmus leküzdése hosszú és nehéz munkát igényel. 1 Mindkét egyetemen hatékonyabb lett a nevelés. Ebben jelentős szerepet töltenek be a marxizmus-leninizmus tárgyait tanító oktatók, az egyetemi KISZ-szervezetek, a kollégiumok, a KISZ szervezet irányítása mellett műkő-U ' f-----------------------------— - —-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------J
