Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1970-10-17--18
I szervezetek tevékenységét még néhány tényező, üzemieket. Ennek n nagy örömmel fogadott han 'k vis/onvla os1 V“Z°tók tálmatnak gyakorlati megvalósítása gondokat , . V ;V g ^ |;aje/k')Aatlansaga a reszkerde- is okozott ezeknél a pártszervezeteknél. Nagyobb seket szabályozó határozatok, rendeletek késői részük ma már gyakorolni tudja SövKett megjelenése miatt, a pártszervek és a gazdasági hatáskörét- M vezetés nem megfelelő kapcsolata, túlzott vára-i • kozás a íelsőbb szervek intézkedéseire, stb. ~ általános és középiskolai pártszervezeteink* összességében azonban a pártszervezetek szám- a®l javult a tantestületek eszmei- politikai tahin gond és probléma ellenére eredményesen °s pedagógiai egysége. Ehhez jelentősen segítették elő a reform beindítását. hozzájárultak pártszervezeteink; A reform bevezetésével már bizonyos fokig vál- ~ egyetemeink pártszervezetei egyre hatékotozott a pártszervezetek gazdaságpolitikai mun- nyabban segítették az oktató- nevelő, valakája. Az 1068. évben az új kollektívszerződések mint a tudományos kutatómunka színvonamegkötésére, a csökkentett munkaidő bevezető- Iának emelését ; sére, a rövidebb tervidőszakok értékelésére, stb. ~ a KB tudománypolitikai irányelveinek kikoneentrálódott. Kevésbé foglalkoztak ez idő- dolgozásában kerületünk kutatóhelyeinek szakban a gazdálkodás egy-egy fontos kérdésének pártszervezetei aktív módon közreműködelemzésével, mint pl. a nyereség milyen össze- tok- a határozatot magukénak vallják, tevők eredménye, vagy a‘ termelékenység hely- unnak megvalósításán aktívan mnnkálkodzete, stb. Ritkán lehetett találkozni azzal, hogv nak ’ , egy-egy gazdasági téma tárgyalásánál sor kerül- az ogoaumgügy területén dolgozó part szerjön a társadalmi hatások vizsgálatára, valamint szervezetek jelentős munkát végeztek a arra, hogv konkrétan értékeljék az adott kérdés- betegellátás, a gyógyító munka és az örvösnél a pártszervezet saját segítő tevékenységét. tudományi kutatótevékenység javitusa Később, főleg 1969-ben, jelentős előrelépés tör- érdekében. tént pártszervezeteinknél azzal, hogy a fő figye- A körzeti pártszervezetek taglétszáma a pártlem a vállalat egészét érintő kérdésekre irányult, értekezlet óta számottevően növekedett, jolcnfgy mind jobban érvényesült az az elv, hogy nő- lég a kerület párttagságának 14,1%-a. Többsévekedjék a gazdasági vezetés önállósága és fele- giik nagy felelősséggel, aktívan végezte pártlőssége és a pártszervezet megalapozott vélemé- munkáját. A körzeti párttagság zöme régi pártnvekkel ösztönözze, segítse munkájukat. tag, munkásmozgalmi múlttal, gazdag pártmun-Ekkor már a pártszervezetek olyan kérdések- kás tapasztalattal rendelkezik, s mindezt a lakókel is foglalkoztak - és léptek fel kezdeménye- területen végzett politikai munkájuk során áltazően amelyek korábban kevésbé, vagy egy- Iában jól hasznosították. A lakosság hangulatát általában néni voltak a munkájukra jellemzőek, ismerik és sokat tettek a párt politikájának mamiul pl. a vállalatok pénzügyi helyzete, készlet- gyalázata és megvalósítása érdekében. A kerületi gazdálkodása, munkaerőgazdálkodása, stb. Fog- tömegszervezetekkel és mozgalmakkal, a tanácsi lalkoztak a termelékenység kérdésével nemcsak szervekkel kapcsolatuk egyre javult. A kerületi számszerűségi szempontból, hanem a termeié- pártszervezetek helyiségei néhány kivételtől olkenvséget növelő tényezők oldaláról, mint pl. a tekintve megfelelőek. munka- és üzemszervezés problémája. Az ősz- A pártszervezetek életében jelentős helyet és tönzési rendszer helyes kialakításában a párt- szerepet töltenek be a taggyűlések. A taggyűlések szervezetek egyértelműen a differenciáltság mel- munkáját jellemezte, hogy megfeleltek a szerlett foglaltak állást és ennek megvalósítására vezeti szabályzatban foglalt elveknek és kővotelösztönöztek. Egyre inkább elutasították az át- ményoknek. tagi,ér rendszerre való hivatkozást, mint egye- A taggyűlések színvonala lassan, de egvonletedüij okot, amely gátolja a differenciált ösztönzés sen fejlődött. A pártvezetőségek nagy gondot forinogtoreintésót. dítottak a taggyűlések előkészítésére, a napiren\ pártszervezetek gazdaságpolitikai tevékeny- dek kiválasztására, a tagság előzetes tájékoztasé(,évei párhuzamosan fejlődött, tartalmilag ja- tatására. A taggyűléseken többségében színvonavult az együttműködés a gazdasági vezetéssel, las. őszinte és bátorhangú beszámolók hangzotl Tgvanesak'fejlődött a kapcsolat a tömegszervek- tak el, amelyek a tagságot véleménynyilvánításra kel'is és megkezdődött a helyes munkamegosztás és állásfoglalásra ösztönözték. A taggyűlések kialakulása nevelő, nézetformáló munkája javult, jó irányban ' Várt szervezeteink egv részénél fokozott fel- fejlődött a kritikai légkör. Többet foglalkoztak a adatot jelentett az általánostól eltérően a helyi kérdésekkel, a gondok elemzésével, a feladainííküdési területük sajátosságaiból adódó tenni- tok kimunkálásával. A tagság az ilyen jellegű valók kimunkálása és végrehajtása. A IX. Kong- vitákban aktívan résztvett. A taggyűléseken ritrésszus a hivatali és intézményi pártszervezete- kán tárgyaltak elméleti kérdéseket, s ha ilyen kot 'ugyanolyan jogokkal ruházta fel, mint az napirendre is került, a vita nagyon szegényes volt. 21 150 “■ ______________________________________________________ > 4>
