Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
--------------. --------------------—---------1 — ------■ IÍ.W 1 » ■ ■ r -------■—-------------------------------- ■ ■ ' ----* T> | i zetének megítélése és — egy kis réteget kivéve — a bizalom talajáról fogadták a KB határozatát a gazdasági mechanizmus reformjáról. S a reform hatását illető túlzott várakozás is megszűnőben van. A mechanizmus a széles közvélemény szóhasználatába került, de hoz- \ zá különböző értelmezések kötődnek. Sokan leegyszerűsítik az anyagi ösztönzők erőtelje- I sebb érvényesítésére, mások úgy vélik, a központi irányítás erőteljesen gyengülni fog. A \ pártaktivisták körében sem egyértelmű e fogalom tartalma. Nem világos, hogy a gazdasági ) irányítás módszerei minőségi változásokon mennek át, a termelőerők fejlődésének megfelelően. Kevésbé érzékelik a gazdaságpolitikai célok megvalósítása és az irányítási rendszer 1 között fennálló kapcsolatot. Legtömegesebb ilyen nézet — főleg munkások között —, hogy az elmúlt három évben nem kielégítően alakult életszínvonalban a reform további csökke- i nést fog eredményezni. Sokan munkanélküliségtől félnek. Nem általános még annak felismerése, hogy a reform célja a szocialista viszonyok erősítése, az építés ütemének, s velük az életszínvonal növelése. , A KB 1964 decemberi határozatának mind eredményesebb végrehajtását a jelenlegi irányítási rendszerben is meg lehetett oldani a fegyelmezett munka, a jobb munkaszervezés, a vezetők határozottabb állásfoglalása alapján, amelyhez jelentős segítséget nyújtott pártszervezeteink eszmei-politikai nevelőmunkája. f , ^ A munkásosztály és a párt vezető szerepéről alkotott vélemények és a szövetségi politika alkalmazásával kapcsolatos felfogások. A szocialista építés fő társadalmi eréj§ a munkásosztály. A munkásosztály és a párt vezető szerepének kérdésében az utóbbi években a viták és helytelen nézetek ellenére előrehaladás történt. Kerületünk dolgozóinak többsége elfogadja és magáévá teszi a párt politikáját és elismeri társadalmunk életében betöltött vezető szerepét. A munkásosztály és a párt vezető szerepének érvényesülésével kapcsolatos viták során háttérbe szorultak a párttagok és a munkáskáderek számszerüségét döntő mérvadóként elfogadó, valamint a műszaki értelmiségiek vezetési elhivatottságáról szóló hibás nézetek. Sikerült nagyrészt visszaszorítani azt a nézetet is, mely helytelenítette a pártonkívüliek nagyobbmértékű vezetőfunkcióba állítását. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták, hogy a szocialista szemléletű pártonkívüliek funkcióba állításával a munkásosztály és a párt vezető szerepe nem csökken, ellenkezőleg fokozódik a társadalom aktivitása. A párt vezető szerepének legfontosabb kritériuma, hogy a marxizmus—leninizmus eszméi alapján a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgáló politikát folytat és e politika megvalósítását igényli a proletárdiktatúra valamennyi szervétől. A munkásosztály szocialista tudatát, magatartását a társadalmi gyakorlatokon alapuló eszmei-nevelő munka alakítja. Az elmúlt években fejlődött a szocialista demokrácia. E haladás — céljainkhoz viszonyítva — még kevésnek bizonyult. Sok üzemben a munkások egyrészét — különböző okok miatt — érdemben nem sikerült bekapcsolni a helyi irányításba, ellenőrzésbe. Ebből is táplálkozik helyenként az a nézet, hogy a munkásosztály vezető szerepe nem érvényesül maradéktalanul. A gazdaságirányítás új rendszere több lehetőséget ad a munkásdemokrácia fejlesztésére. E lehetőségek jó felhasználása elősegíti a dolgozók felelősségérzetének növekedését, a munkásellenőrzés fejlődését. A munkásosztály és a párt vezető szerepével szoros összhangban új szinten, módosult körülmények között került az érdeklődés homlokterébe a párt szövetségi politikája. Különösen sokat foglalkoztatta párttagságunkat és a dolgozókat az osztályharc formái és a főbb területei. Párttagságunk és a dolgozók jelentős része érti és elfogadja, hogy az osztályharc formái és eszközei változnak, módosulnak és, hogy az osztályharc főbb területei ma a : gazdasági építés és a szocialista tudatformálás. Helyeslés fogadja a szocialista építés érdekeiben meghirdetett széles osztály szövetség, a munkásosztály és a parasztság szövetségének elmélyítését, a szocialista törvényesség erősítését, a tanulóifjúság származás szerinti kategorizálása eltörlését. Azonban a továbbtanuló munkásfiatalok számának alakulása miatt indokolt nyugtalanság is tapaszfalható. Ezért a kongresszusi irányelvek helyes célkitűzéseivel összhangban fokozottabb mértékben szükséges biztosítani a munkásfiatalokkal való 19 m I " í 1
