Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1962-10-20--21
---------- ---------■-----— 1 — — ■ r -----r—^ • * :5> I- 30 -- vágj: akkor, ha arra törekszünk, hogy eg- ik-másilc kérdésb.n aeü nem teljesen meggyőzött embereket, de a fő kérdésben velünk egyetértőket bevonjunk a vezetésbe, tevékenységet, területet adjunk nekik és szövetségi rendszert valósítsunk mer. Nyilvánvaló, hogy ebben az utóbbi .időben többen követik a'munkáso ztályt, mint 56 előtt, amikor bár pártonkivüliek kevesen voltak a vezetésben^ jobban követik és jobban is érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. A politikai harc tudománya végül is nem más, mint a lehetséges szövetségesek megnyerésének tudománya. Szt az irányelvek világosan kifejezik és ezt kell követnünk a következő időszakban. Ez a politika azér\ lehetséges, mert az alapvető kérdésekben érdekazonosságon alapul a munkásosztály és a többi osztály részéről is. A szocializmus megválóul" ás a' és a mikénti megválósitása ez érdeke úgy az értelmiségnek, mint a kispolgárságnak és parasztságnak. Ugyan;Ívkor figyelembeveszi ez a szövetségi politika, hogy bizonyos nézetkülönbség lehetséges a főkérdésekben való nézetazonosság mellett. Ha mi megszavaztatnánk az ország lakosságát a dialektikus materializmus kérdésében, valószínű a szavazók jelentős hányada nem lenne tisztában azzal, hogy miről szavaz, a másik része valószínű nem értene vele egyet, de biztos jelentős hányad lenne az, aki megszavazná. Vagy például, hu. megszavaztatnák a munkásokat a normarendezésekről, a normák állandó karbantart 'sónak szükségességéről. Remélhetőleg a többség ma már velünk szavazna a munkásoknak, de jelentékeny rétegek lennének, amely ok ingadoznának. Azt hiszem lennének ilyenek. Tehát ezekben a kérdésekben is varrnak nézetkülönbségek, azon kell igyekeznünk, hogy ezek is mind kisebb területen jelentkezzenek. Nézetkülönbségek vonnak a munkásosztály szövetségességének kérdésében is. Nem általában, mert általában ma már mindenki egyetért azzal, hogy a két nagy társadalmi osztálynak a szövetsége alapja a szocio1izmusnak. De amikor olyan kérdések vetődnek fel, hogy például a piacon a gülbaba krumpli ára magasabb, nint kellene, vagy nincs elegendő, vagy más zöldségféléből kevesebb van és drágább. Azt hiszem Farkas íÍvtára beszelt arról, hogy az EMAG—gyár kommunistái úgy vetik fel azt ■ a kérdést: Ili lesz már a nagyobb mezőgazdasági termeléssel, mikor fog produkálni ez a szocialista mezőgazdaság, meddig # fogjuk még a munkásosztály pénzét a parasztok ráezere folyósítani, miért késik az eredmény? mindez azt mutatja, hogy ebben a tekintetben is, bizonyos kételyek vetődhetnek fel, amire választ kell nekünk adni és amiben tiszta képet kell teremtenünk. Abban is, hogy a űk- zőgaziauáy azoci .lista átalakítása nem csupán paraszti érdek volt, hanem az jlősrendü munkás érdek is vokt, még akkor is, ha a termelés növelésének tervezett programját bizonyos zökkenőkkel tudjuk csak végrehajtani. Nem úgy áll a olog, ha nem hoztuk volna#létre j szocialista mezőgazdaságot és nem folyósítanánk ■ támogatást a , para ztok felé, akkor a pénzkiadó.,t megtakarít, nankj a^terme'! és ben ugyanitt tartanánk. Nem igy áll a dolog. Ha pénzbefektetést megtakarítót 1 ulc volna, de a ^termelésben nem állnánk igy. Ennek a három esztendőnek az aszály át nagyrészt azért tudta úgy elviselni a mezőgazdaság, mert szo'cialieoa szervezetek jöttek létre. Ha nem g, órai tót tűit volna meg a mazo^-zdaság kollektivizálás t a nepgazdaa af;ban súlyos problémáit jelenti ztek volna, hiszen a kisparaszti_gazdaságot nem lehet szárai tásb- venni. Az optimális per zui oáruházáé evanfce kettő százalékos, de nekünk 4 százalékra, van szükség, ho,a i 3 < !I ------- ------------— ■ ———!1
