Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1959-10-17
akkor külföldről aránytalanul rosszabb minőségű fogkrémet hoznak be és ezt 4*50 Ft-órt engedik forgalomba hozni, az volna a véleményem úgy a ifó-haz, mint az illetékes állami hatóadgokhoz, hogy menjenek ef a KI03Z-ba Ós nézzék meg az ottani árosztály munkáját, vegyék át a tapasztalatokat. Ha úgy dolgoznának és olyan gyorsan, mint a KIOöZ ároeatályán a magánszektor felé, akkor a mi vállalatunk ie hajlandó lenne ugyanolyan gyorean hozni a szebb és jobban csomagolt árut, mint ahogy azt külföldön teszik. Heiczmann János /Mezőgazdasági üépkieérleti Intézet/: A Pártbizottság beszámolójának az értelmiségi dolgozókkal foglalkozó ró zével egyetértek és szeretném pár motívummal I kiegészíteni. Kutató intézetből jöttem. Diós! elv társ beszámolójában me6- : ' említette, hogy a kb. 850 rőt foglalkoztató kutató és íej| / lesztő intézetekben a tudományos munkatársak összetétel* l rorszabb, mint az egyetemen éa nyilván ez megszabja ezek! I ben az intézményekben a politikai hangulatot és nem kevés befolyással van ezen intézmények gazdasági munkájának ered, ményességére is. J Szeretném felhivni a figyelmet, hogy komolyabban kellene foglalkozni a kutató intézetek gázdasagi munkájával. Tekintet- i 'tel arra, hogy ezen a területen igen rossz az összetétel, ez agazdaaági munkára ie hatással v in. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk foglalkozni a gazdasági munkával, látnunk kell a problémákat. A magam intézetéből indulok ki. először ie ezek az inti zmónyek túl sok témával foglalkoznak és nagyin . a felszínen mozognak. Az előző évben 60 téma volt 56 tudományos munkatársra. Azeknek a témáknak a befejezése után sokszor semmi gyakorlati hasznuk sincs. Abban az évben már csak három tudományos témánk van, de ezekbe*: a kutatók kötelesek produkálni és ezeket a gyakorlatba bevezetni, a kutatási i feladatokat nem mindig a legsúlyosabb feladatokra összpontosítják. Azek az emberek szeretnek évekig elpepocselni egyegy témán és nem lehet kimutatni, ho0y mit csinálnak. Végső eredmény rendszerint nincs. A volt forradalmi bizottság elnöke nálunk például évekig dolgozott valamin, de nem tett közzé semmi eredményt, /miikor elment tőlünk közölte, hot>y az Akadémiához szeretné beadni a disszertáoióját és megkérdezte, hogy milyen véleményt fogunk róla adni. 5 évig dolgozott az intézetben, nem produkált semmit, most pedig disszertációján*- beadásán keresztül szeretne anyagi előnyhöz jutni, Jöe sok ilyen ember van. Amint mondtam már, nagy hiba, hogy az elért kutatási ereiméi nyékét nem viszik át a gyakorlatba. Pedig az itt levő üzemi elv társak is megmondhatják, hogy ez nekik mennyi segítséget jelentene, az igazság az, hogy kutatóink nem honorálják , azt, amit államunk rájuk költ. Pártszervezetünkben úgy képzeljük el a kutatók munkáját, hogy ha lefolytattak egy kutatást, kötelességük legyen azt a gyakorlatban bevezetni, és csak azután kezdhessenek más munkába. A kutató intézetekben levő p; rtezervezwtek sokszor nem tudják átfogni, érdemben átlátni a kutatók munkáját. Éspedig azért, mert a régi szakemberek sokszor jogos, vagy nem jogos fölényben varrnak elvtársaikkal szemben. ._____________________lo _________ ______ ,- 9 -
