Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.15.a/11)

1987-11-11

r n- 2 -Életkori sajátosságainál fogva ennek a korosztálynak az élet­módja, szabadidő eltöltési, kulturális szokásai leginkább be­folyásolhatók. Mindezek indokolják a tanulóifjúság művelődési helyzetűnek vizsg óla tát. Kőbányán felsőfokú közoktatási intézmény nincs. A tanulóifjúság kategóriájába a ö-18 éves gyermekek és fiata­lok tartoznak. Lakóterületi művelődésen valamennyi intézményes, közművelődési formát értünk. r-v Nem tartoznak a tárgykörbe az iskolai egésznapos oktatás fog­lalkozásai, az iskolai szakkörök, rendezvények, valamint a köz­­művelődési intézményekben tartott rendhagyó irodalom, törté­nelem stb órák, amelyek szerves részét képezik a tananyagnak. A diáksport helyzetét a PMMB és a kerületi PVB a közelmúlt­ban megtárgyalta, megfogalmazta a feladatokat. A jelentés előkészítése során felhasználtuk a X.ker. Tanács 1987. május 19-i ülésének anyagát, a kerületi közművelődési in­tézmények írásos tájékoztatóit. Megkérdeztünk általános és középiskolás diákokat /kb 100 fő/, valamint pedagógusokat /20 fő/. Konzultáltunk a kerületi társadalmi szervezetek vezetőivel /KISZ Bizottság, úttörőelnökség, HNF/. 1. A kerületi tanulóifjúság főbb jellemzői és művelődési vi­szonyai Kőbánya lakossága az 1970-es években dinamikusan fejlődött. A telepszerű lakásépítkezések csökkenésével az erőteljes lét­számnövekedés lelassult. Mégis,1976-1986 között a lakosság létszáma 72000-ről 100000-re nőtt. Ezalatt a 6-18 éves korosz­tály tagjainak száma megduplázódott, elérte a 14000 főt. Az általános iskolákban a 8 éves "átfutási idő" következtében belső átrendeződés megy végbe. Az alsótagozatosok számának csökkenése mellett növekszik a felsősök létszáma. L r — —

Next

/
Oldalképek
Tartalom