Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.15.a/10)
1984-03-14
r n Kapcsolatuk a kerületi üzemek szakszervezeti bizottságaival - a kedvező változás ellenére - még nem elég rendszeres, a szükséges segítséget csak az üzemek egy részétől kapták meg, de a többségének nincs is velük kapcsolata. A kőbányai szakszervezeti alapszervezetek a szocialista munkaverseny és brigádinozgalóin továbbfejlesztését kiemelt feladatként kezelik. Kezdeményezői az újitómozgalom népszerűsítésének kiszélesitésériek. Aktiv szervezői és részesei a kommunista műszakoknak, társadalmi munkaakcióknak. Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy az általánosan csökkenő munkaerővel együtt a brigádok és az abban dolgozók száma is csökken. A belső munkamegosztásban még tapasztalható várakozó magatartás a versenymozgalom gondjainak megoldásában. Néhány helyen úgy látják és értékelik, hogy a szakszervezet nem minden fóruma tud jelen gazdasági körülmények között hatékony módszertani segitséget nyújtani a mozgalomnak. A munkahelyi demokrácia fórumai szabályzat szerint működnek. Az átfedéseket igyekeztek kiszűrni, illetve csökkenteni. A hatáskör a különböző szintek között megoszlott, a formális elemek jelentősen csökkentek. A napirendek száma fórumonként eltérő, a bizalmi testületi üléseken gyakran igen sok témát tárgyalnak, váltakozó hatékonysággal. Az esetek többségében a felvetett kérdésekre azonnal konkrét választ adnak, kevés témára kell később visszatérni. A szakszervezeti testületek és a tagság egyre érdemibb módon tevékenykedik a döntések előkészitésében, s ezek végrehajtásában is (vállalati tervek, kollektiv szerződés, a dolgozók nagy többségét érintő kérdések). Emellett az is előfordul, hogy a vélemények esetenként nem a népgazdasági, vállalati, hanem kisebb egységek érdekeit képviselik. Van olyan tapasztalat is, hogy egy-egy jelentősebb téma megvitatására kevés idő áll rendelkezésre, igy a döntés előkészitésében és meghozatalában a testületeknek és a tagságnak kevés szerepe van. Űj jogosítványa a szakszervezeti tagságnak a vezetők véleményezésének kiszélesítése, mely nem találkozott teljes megértéssel a dolgozók körében. Esetenként formálisnak, szubjektívnek tartják. Ezen kívül még ma is nehezen értik meg egyes helyeken, hogy miért kell külön is véleményezni, amikor a vezetők alap és kiegészítő minősítésekor testületük külön is véleményt nyilvánít. Nincs egyseges gyakorlat sem e tekintetben, ezért ahány üzem, annyiféleképpen gyakorolják. L-------