Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.15.a/9)
1984-09-17
r, n- 3 -A KISZ szervezetek taggyűléseken propagálták az energiatakarékosságot a fiatalok között. A fiatalok bekpcsolódtak a munkaverscnymozgalom keretében és az ujitómozgnlom keretében is a folyamatos energiagazdálkodási tevékenységbe, a tudatformálásba. Elsősorban a műszaki fejlesztés területén, az alkotó pályázatokon születettek eredmények. Volt jelentős vetélkedő, ötletverseny, energia őrmozgalom, társadalmi munka, célzott akcióprogram, védnökség vállalás. A beszámolókból azonban az is kitűnik, hogy sok helyen számottevő mértékű volt a bizonytalanság a célkijelölésben, az eredményt elérő módszerek alkalmazásában és az elért eredmények számszerű kimutatásában. Ez a helyzet formalitásokhoz vezetett. Bár sehol nem vonták kétségbe a téma fontosságéit, nem találtait rá a valóban hatásos ^ módszerekre. Ennek elegendő magyarázata lelhető fel abban, hogy a program gazdasági vetületében sincsen kényszer /vagyis korlátozás - a népgazdaság óriási erőfeszitéseinek köszönhetően/ és nincsen gyakorlati hatású érdekeltség /vagyis számottevő áremelős-a népgazdaság türelmének köszönhetően/. Ilyen feltételek mellett az agitáció nehéz feladat és inkább azokra a személyekre, csoportokra hat, akik esetében a társadalmi tudatosság foka eleve magasabb. 3*/ Az energiagazdálkodás szervezeti feltételei. Olyan elemzést egyik vállalat sem adott, amelyik az energetikusi szervezetről és feladatairól szóló 8/1974./XI.20./NIM. rendeletet vette volna figyelembe, az energiagazdálkodás személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értékelésénél. Az EGYT utal a rendeletre, annak részletezése nélkül, és az energetikusi szervezetét a rendeletszerint megfelelőnek és korszerűnek deklarálja. A Kőbányai Gyógyszer az Országos Energiagazdálkodási Hatóság irányelveinek figyelembevételéről szól. /Ez az irányelv a rendeletnek igyekszik nyomatókot adni./ A többi vállalat beszél az energetikusi szervezetről, de nem értékeli. A leirtakból az érződik ki, a vállalatokat sem gazdasági, sem hatósági kényszer nem ösztönzi erős energetikusi szervezet működtetésére. Az energia költségek csökkentése ma inkább erkölcsi kényszer, mint gazdasági. Ezért figyelhető meg a népgazdasági szintű energiagazdálkodásban a népgazdasági és az elkülönült vállalati erdek ellentéte, a központi kezdeményezéseknek a lehetségesnél kevésbé hatékony végrehajtása. . / • L Dürer ^ . — I
