Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.15.a/7)

1978-11-29

óta e mozgalom az üzemi közélet egyik legfőbb mozga­tó rugójává vált. A brigádok összekovácsolódtak, sta­bilizálódtak. Világosan látják azt is, hogy a tovább­fejlődés egyik legfőbb kérdése, hogy a vezetők folya­matosan konkrét feladatokkal lássák el, ezeket érté­keljék, biztosítsák, hogy ne a külsőségek, hanem a tartalom alapján kerüljenek megítélésre. Egyetérte­nek azzal, hogy a brigádok feladatkitűzésénél, érté­kelésénél a jövőben ne a mennyiségi, hanem a minőségi, a hatékonysági szemlélet uralkodjon. Mindez csak akkor ‘ következhet be, ha a vezetők feladatkitűzése is első­sorban ezekre a kérdésekre irányul. A fejlesztési területen dolgozók felvetették, hogy szükség lenne elsősorban az uj gyártmányok bevezetésénél az eddigi­eknél jobban támaszkodni a komplex brigádokra, vagy arra a módszerre, hogy az uj gyártmány meghonosításáig átmenetileg néhány műszaki is résztvenne a brigád munkájában. Úgy gondolom, hogy ezeket az elképzelé­seket támogatnunk kellene. Egyetértenek azzal, hogy az üzemi demokrácia fejlesz­tése kapcsán szabályozásra került a brigádértekezlet és a brigádvezetők tanácskozásának jogai, ugyanakkor féltik a mozgalmat a túl sok megkötöttségtől, elő­írástól, szabályozástól, papírmunkától. Ha azt akarjuk, hogy csökkenjen a mérnökök elvándor­lása az üzemekből, akkor néhány kérdésen a vállalatok gazdasági vezetőinek is el kell gondolkodni: egyik ilyen kérdés a bérezés problémái. Bár a kereseti lehetőségeket egyik beszélgető sem tartotta túlzottnak, de érdekes módon nem egysze­rűen a "kevés pénz" felkiáltás dominált, hanem ilyen gondok" "bérkategóriákban gondolkodnak a vezetők" , "a fizetésemelés nem mindig függ a L GR | r “i- 17 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom