Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.15.a/7)
1978-11-29
évtizedek alatt összegyűlt nagyértékü gyakorlati tapasztalataiból, mert csak ennek birtokában válik igazán mérnökké. Ugyanakkor azt is látnunk, kell, hegy különösen az egyetemekről— főiskolákról frissen belépettek körében sok az értetlenség, sok a zavaros gondolat. Ilyenek hangzottak el: " a munkás többet keres, nem tudok tekintélyt tartani", "miéit élve/, előnyt agy munkásgyerek már a bölcsődétől kezdve', "a lakáséiosztásnál én támogatásnál miért vagy' ’ ón másodosztályú állampolgár" és Így tovább. Úgy gondolom, hogy ebből az a tanulság, hogy egy újszülött száméra minden határozat uj. Hiába gondoltunk ml, hegy ezeket a kérdéseket már évekkel ezelőtt megvitattuk és megnyugtatóan lezártuk, hiába gondoljuk, hogy egyetemeinken magas fokú marxista-leninista képzés folyik. Más az elmélet és más a gyakorlat, /mikor egy fiatal kikerül az üzembe és szembetalálja magát egyrészt az Uesetni valósággal, másrészt az életkérdés nehézségeivel, ez feltétlenül konfliktust szül. Ez, indokolja, hogy a testre szabott, problémákhoz igazított rétegagltációs ipurkát a pártszervezetnek, a KIS7- szervezetnek, de a maga módján a gazdasági vezetésnek is évről-évre meg kell újítania. Ha azt akarjuk, hogy csökkenjen a mérnökök e1 vándor- Iára az üzemekből, akkor néhány.kérdésen a vállalatok gazdasági vezetőinek is el ke L1 gondolkodni.- egyik ilyen kérdés a bérezés problémái. Bár a kereseti lehetőségeket egyik beszélgető sem tartotta túlzottnak, de érdekes módon nem egyszerűen a "kevés pénz" felkiáltás dominált, hanem ilyen gondok: "bérkategóriákban gondolkodnak a vezetők", "a fizetésemelés nem mindig függ a munkától", "a prémiumrendszer elvesztette ösztönző hatását, bérkiegészítéssé vált", stb., tehát olyan régi gondjainkat hallottuk vissza a műszakiaktól, I ÓH ________ 1 l*"~ ' ''_________________________________«Ma4 r ~i
