Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.15.a/7)

1960-08-02

r ~i- 4 -hogy nagyon konkrét, helyi tények al pján mutassuk be eredményeink­nek a pozitiv oldalát, de egész bátran nyúljunk az eredményeink mögött meghúzódó hibás tényezúicre is. Tegyük hozzá, hogy nincs okunk árra, hogy belenyugodjunk ebbe a jelenlegi nelyzetbe, amely kial; kait, éppen azért, mert ha most megértik a kommunista vezetek és eikeiül a dolgozókkal is megértetni, hogy hol vannak még hibák, min kell segí­teni, akkor minden lelté telünk megvan ahhoz, hogy év végére megoldjuk ezeket a feladatokat, ami rendki vili fontos abból a szempontból, hogy hároméves tervünknek ez az es: téridő az utolsó éve és ezzel gyakorlati­lag indulási alapot teremtünk ötéves t,-.rvünkneh. Megállapítható, hogy nem mindegy, hogy milyen indulási alapot teremtünk ötéves tervünk­nek, leülő nősen akkor, ha most kezünkben vannak azok a folté telte: ahhoz, hogy est un indulási alapot a 1 eyaegí el előbb szintre 1 jü.. Misek után neszük meg, hogy melyek a termeléssel kapcsolatban - proble­matikus kérdések. . ég egysser hangsúlyozva, u; ered..ényéké t együtt kell hogy szemléljük, nehogy olyan nézet alakuljon ki, hogy a kerületi Pártbizottság ezt az aktivalrtekezletet azért divta össze, hogy megmossa az igazgató elv társaknak., a gazdasági vezetőknek a fejét, her erről van sző, liánét arról, ogy szeretnénk az elvtársa*.ral ezerről ... gondokról, bajokról nagyon őszintén elbeszélgetni, éppen azért, .rt hu ezt si­kerül elérni, akkor kedvező indulási alapot tudunk terei;; te ni. át problémát szeretnénk szóvá tenni. 1./ A tervezéssel, kapcsolatos Kér­dések. a termeiéit fenyőé g * elvzete és al múlása kerületű bitben. 3./ a műszaki fejlesztés. 4»á MMéhány bérügyi és munkaügyi kérdés. 5./ A pá rt szerve z o to k ezzel kapcsolatos konkrét feladatai. 1./ A terve zés sok esetben nincs aranyban a kongresszus által javasolt irányszámokkal, a ni probléma kerületünkben i: . baj nos a tervezés Kerü­letünkben is elsősorban csak . vezetők ügye és nem ügye az ossz dolgo­zók na. . Különöse!'; szeretném az elvtársak f igyelmét helhivni arra, ami ez évre, de különösen a. ötéves tervre vonatkozik, hogy a dolgozók bevonása a tervezésbe rendkivü.1 kívánatos és úgyszólván né Ikülü z he tét­len. agyon komoly szerepe van az üzemi demokrácia szélesítése szem­­^ pontjából. ásrészt a pártszervezete lenek határozottan a sarkukra kell állni amiatt, hogy nem tehetjük meg azt, hogy a dolgozók tapasztalatéit figyelmen kivül hagyjuk a tea-vezé seknél, mert a dolgozók észrevételei, táp sztalatai a .tervező s szempontjából nagyon fontosak. A kommunista gazdasági vezetők feladata mindenekelőtt az, hogy munka tér ül e tűk o n, ahol dolgoznak, ott a fárt által kijelöli céloz valórav.áltásáé* t küzd­jenek és azt segítsék elő. Abbén a tekintetben nincs mj.nci.eij rendben, mert nálunk tapasztalat a gyakorlatban, hogy az elvtársak, a gazdasági vezetők jórésze a tervfeladatok lazitása érdekében sokkal nagyobb aktivitást fejtenek ki, mind annak érdekében, hogy a dolgozókkal meg­vitassák ezeket a kérdéseket, munkatársaikat és a ^dolgozókat 'mozgósít­sák, iuaxy a f árt által megjelölt célok valóravál tás óért. Ke in akarunk részletkérdésekbe bocsátkozni, de év elején kerületünkben gyakori jelenség volt, amikor az igazgató elv társakat kerestük, azt mondották, benn van a minisztériumban, hadakozik, verekszik, alkudozik, mindig amiatt, hogy a minisztérium a számokban megjelölt termelési feladatokat mérsékelje, csökkentse. Lényegesen kevesebb volt az az eset, amikor azt mondták, hogy az igazgató röpgyülé st tart, vagy a műhelyben tanácskozik a dolgozókkal annak érdekében, hogyan tudnák maradéktalanul végrehajtani a célokat. L— JE— _J

Next

/
Oldalképek
Tartalom