Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1988-02-16
■' 1 ■ 1 1 1 1 ■ 1 1' ^ n /gyárak/ önálló elszámolási rendszerét, majd a teljesítmények es eredmenyessegi módszerek kidolgozása és beyezetése után a rendszer kiegészült a belső szabályézással. A szabályozási eszközük bevezetése és állandó íormálása, majd^a közvetlen elemek ütközéséből felszínre kerülő feszültség Újszerű gondolkodási rolyama 0 tnak el A feszültségek feloldására való igény lett a mozgatórugója annak a folyamatnak, melynek során az egységes és következetes irányítási rendszer szüksegessege tudatossá vált. A legjellemzőbb feszültségpontok a következők voltak:- A vállalat irányítása alapvetően funkcionális jellegű volt, azonban a gyárak e„ a központ közötti munkamegosztás módja következtében a direkt es indirekt eleme keveredtek. Az utasitásos módszerek - gyakran kényszerű - alkalmazasa részben formálissá tette a gyárak önállóságát, részben nem tette világossá es egyertelművé a felelősség rnogitélését.- A gyárak termékösszetételét, a termékek fejlesztését a központ határozta meg Piaci kapcsolatok - az utóbbi egy-két évtől eltekintve - csak a szakirányú belföldi vevőkkel alakulhattak ki. A tevékenység eredményének /korábban előírása / majd/ szabályozási rendszerbe vonása egyes tényezők tekintetében ellentmondásban állt a befolyásolási lehetősége hiányával.- A külpiaci kapcsolatok központosítása gátolta a külpiaci értékítélet közve en érzékelését és a fejlesztésre, költséggazdálkodásra való visszahatását. A gya ak önállósága főleg operatív kérdésekben érvényesült, stratégiai témákban mozgasterük és befolyásolási lehetőségük lényegében nem volt.- Az államközi, közgazdasági és keresetszabályozást mind kevesebb áttéteUe kozvetitó belső szabályozás a direktelemek, ill.azok hatásának visszahantasa ko keztében folyamatos kivételekkel funkcionált- _ lá_- Az irányítási rendszer vegyes eszközei ás módszerei elfedtek a valóságos, a bán a vállalat terhére történő - esetenként a tűrési határokat közeliül - oc<a zatvállalást. Ebből adódóan a gyárak érdekérvényesítése és erre való igény - mális volt, a témától függően igényelték vagy hárították el a ozpon- Tlldkivüfszéies termékválaszték, a gyárak eltérő jellege és sokrétű tevékenysége az állandóan változó vevőkör és kereslet ma már objektíve nem teszi sem szükségessé, sem lehetővé, hogy a vállalat vezetése minden kérdést, minden ősz szefüggésben áttekintsen és irányitson. Az irányítási rendszer korszerűsítésének célja, hogy olyan szervezeti kereteket és irányítási módszereket alkalmazzunk, amelyek a vállalat fejlődése es ere menyessége érdekében rugalmasan és hatékonyan tudja követni a hazai es ku p dinamikusan változó igényeit, valamint a folyamatosan változó gazdasagpolltlkal és közgazdasági környezetet. 1=----------------------------------------------------:_J
