Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1987-02-10
A termékszerkezetváltáshoz megfelelő, eredményes gyártmányfejlesztéssel létrehozott korszerű termékeket gazdaságosan, jó minőségben gyártani csak megfelelő termelési, technológiai bázison lehet." A műszaki fejlesztésen belül a technológiai korszerűsítésben, új termelési kultúrák meghonosításában, a termelés nemzetközi versenyképességének javításában nagy szerepe van a központi irányításnak, de a megvalósítás fő szinterei a vállalatok és a szövetkezetek. A Központi Bizottság 1986. december 23-i határozata kimondja, hogy középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetekben, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területeken kell a műszaki fejlesztést meggyorsítani. Az ehhez szükséges forrásokat a vállalatok közötti átcsoportosítással és a technológiák korszerűsítését célzó beruházások arányának növelésével kell előteremteni. A műszaki fejlesztést döntően befolyásoló beruházási lehetőségek az iparban a VI. ötéves tervidőszakban 7 %-kal elmaradtak a tervezettől. Ez a tendencia kerületünk vállalatainál is érzékelhető vol,t. Kerületi szinten az ipari vállalatoknál a VI. ötéves tervidőszakban évente műszaki fejlesztésre az árbevétel 4,5 %-át, beruházásra az árbevétel 5,5 %-át fordították. Ez évente 2-2,5 MdFt-ot jelentett. E beruházási ütem mellett az állóeszközök átlagos életkora nem változott, az egyes technológiai helyeken végrehajtott korszerűsítések ellenére a géppark és a technológia megújulására nem kerülhetett sor, A szűkös beruházási lehetőségek mellett nehezítette a korszerű tőkés importgépek behozatalát a devizahiány és a nyugati embergók. A műszaki fejlesztés másik fő tényezője az alkotó ember. Kerületünk ipari vállalatainál és szövetkezeteinél kutatási, fejlesztési területeken dolgozik a létszám 4,4 %~a» Több, mint 40 %-uk diplomás. Tevékenységükhöz szükséges eszközök, műszerek színvonala, korszerűsége jelentősen alatta marad a fejlett ipari országokban használatosoknak. így munkájuk eredményessége nem kielégítő. Ennek oka még a megfelelő érdekeltség, anyagi és erkölcsi elismerés hiánya. Ezért a rátermett szakemberek jelentős része elhagyta a kutatási, fejlesztői munkaterületeket, 1980/35-re 20-40 %-kal csökkent a létszámuk. Az utóbbi évekbenapártszervezetek kiemelt igénytámasztása hatására is vállalataink kellően érzékelik a fejlesztéssel foglalkozó szakemberek jelentőségét. Eredményes erőfeszítéseket tesznek az alkotó műszaki értelmiség anyagi- és erkölcsi elismerése terén. Számos vállalatnál kiemelt bérfejlesztésben részesítették őket, máshol pályázati úton ösztönzik a gondolatok, tervek kimunkálását. Ez segíthet a helyzet normalizálásában. A vállalatokhoz benyújtott és hasznosított újítások és találmányok száma a VI. ötéves tervciklusban valamelyest csökkent,ugyanakkor a kifizetett újítási-találmányi díjak összege emelkedett és 1985-ben elérte a vállalati eredmény 1,9 %-ét. A kerületben dolgozó ipari vállalatok és szövetkezetek a műszaki-technikai fejlesztésben a VI, ötéves terv időszakában - a korlátozott beruházási lehetőségeket kihasználva - néhány területen jelentős eredményeket értek el, Ennek iparági tapasztalatait mutatja be a 7.sz. melléklet. A vállalatok műszaki fejlesztési gyakorlatában az elmúlt években általában a legkisebb ráfordításigényű beruházások, a rövidtávon is tőkés exportot eredményező akciók kerültek előtérbe. Kedvezőnek ítélhető, hogy tendenciájában a vállalatok egyre nagyobb része hosszútávon is megfogamazza fejlesztési elképzeléseit, és a stratégia valóra váltását középtávú tervében is megjeleníti. Az elképzelő-L - —^ —_| r n-5-
