Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1987-02-10
r n a népgazdaság jelenlegi helyzetéből és a gazdasági szabályozók elvonó jellegéből adódó tényezőre is felhívták a figyelmet, amelyeken vállalati szinten változtatni nem tudnak, de tapasztalatuk szerint jelentősen nehezítik a gyorsabb fejlődésüket, mint például a szűkös beruházási, fejlesztési lehetőségek, a tőkés import korlátozottsága, és bürokratikus engedélyezési gyakorlata, a szocialista viszonylaté kontingensek, az árrendszer ellentmondásai, a korszerű termelőeszközök hiánya, a háttéripar elmaradottsága, infrastruktúrális hiányosságok. Pártszervezeteink határozataiból kitűnik, hogy rendelkeznek a politikai döntésekhez szükséges információkkal, helyzetismerettel, és látják a lehetséges tennivalókat. A fejlődés ellenére a pártszervezetek egyrésze a helyi gazdasági folyamatokat követő jelleggel kezeli. Fontos ezért kihangsúlyozni, hogy a pártszervezeteknek mindenütt és mindig élenjáró szerepet kell vállalni a vállalatok jövőjét meghatározó, koordináló munkából. A politikai munkában is meg kell különböztetniük a programok céljainak teljesítése szempontjából a fontos és kevésbé fontos kérdéseket. A termékszerkezetváltás helyzete A vállalatok fejlődését a termékszerkezet, a termékek és a termelés korsze rű sít ésével lehet és k e 11 biztosítani, 'tízért a vállalatoknak törekedniük kell a jövedelmezőbb termékek részarányának növelésére a termelésükben, és a fizetőképes piaci igényekre gyártott, műszakilag fejlett, gyártmányfejlesztett, keresett, korszerű termékek előállítására. A kerület ipari vállalatainak nagy többsége, - mindenekelőtt az exportban érdekelt vállalatok - megértették a termékszerkezet korszerűsítésének fontosságát. A korlátozott fejlesztési lehetőségek ellenére vállalataink többsége a VI. ötéves tervidőszakban is javuló eredmónyekről adott számot. Az 5 évesnél nem régebben gyártásbavett termékek részaránya meghaladja a 26 /0-ot. A vállalatok és szövetkezetek saját megítélése szerint termékeik 37 >j-a korszerű, a piacon jól értékesíthető. Ez az arány azonban jóval kisebb, ha a mércét a tőkés piacon való gazdaságos értékesítés tényszámain keresztül vizsgáljuk (2. sz. melléklet). A különböző iparágakhoz tartozó vállalatok termékszerkezetének kor szerinti összetétele jelentősen eltérő képet mutat (3. sz. melléklet ). A hazai gyógysze rqvá rtás már több mint felét produkáló gyógyszergyáraink termékeire jellemző, hogy a bevezetésből számított kb. 5. évben érik el a forgalom maximumát. A VI. ötéves terv időszakában az új, eredeti készítmények kifejlesztésére és forgalmi részarányának növelésére összpontosították erőfeszítéseiket. így pl. a Kőbányai Gyógyszeréruavár árbevételében az eredeti készítmények részaránya az 1931. évi 14,5 'o-ról 21,3 %-ra emelkedett a tervidőszak végére. A vállalatnak a gyártási és forgalmazási jogdíjakból származó ú.n. szellemi exportja"" 19 35-ben 4,4 millió tett ki. A gyógyszeripari vállalatok termékfejlesztő tevékenységükbe bekapcsolják a korszerű külföldi készítmények gyártási licencének átvételét is. Például az EGIS Gyógyszergyár 1935. évi árbevételében 17,3 )j-ot tett ki a licenckészitményeK aránya, szemben az 1930. évi 11,9 %-kal. A gyógyszergyárak termék fejlesztő tevékenységében a VII. ötéves tervidőszakban is az eredeti vegyületek kutatását részesítik előnyben, de rugalmas egyensúlyt kívánnak megvalósítani az eredeti, a reprodukciós kutatás, valamint a licenc alkalmazás között. Gépipari vállalataink is jelentős eredményeket értek el a termékszerkezet ük , gyártmányaik korszerűsítésében, piacképességük fokozásában. Például a Szerszámgépipari Műveknél - amely a magyar szerszám-L=— ——U
