Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1986-04-22
r h-3-relációban rendeléssel fedezett. A népgazdasági céloknak megfelelően a szövetkezetek is kiemelt feladatuknak tekintik a gazdaságos, mindkét relációjú export növelését. Eladásaikban döntő részben kisebb volumenű tételek szerepelnek, amelyek térnék- és termelési szerkezetük mellett gazdaságosan gyárthatóak, illetve az exportpiacon viszonylag rugalmasan elhelyezhetőek. Összexportjuk az árbevételnél gyorsabb ütemben nőtt, 147,4 %-ot ért el 1985-ben 1981-hez viszonyítva. Ezenbelül a szocialista export 136,6 %-ra, a nem rubel export 192,5 %-ra emelkedett.1986-ban,a szocialista exportot 24,7 %-kal kívánják növelni. A nem rubel export -az elhúzódó szerződéskötések miatt alatta van az 1985-ös teljesítésnek, amennyiben a szerződések realizálódnak,ezen a területen is jelentős növekedés várható. A szövetkezetek exportorientáltságára, kényszerítő erővel hatott és hat a belföldi piac telítettsége, a beruházások, a lakossági fogyasztás visszaesése, a kapacitás kihasználási és a gazdaságossági szempontok. A szövetkezetek közül 1985-ben árbevételének 50 %-át a MIRKÖZ, 68 %-át a BUMASZ, 46 %-át az ELEKTHERM, 51 %-át a Kőbányai Faipari, 20 %-át a Minőség Kárpitos, 26 %-át a Haladás Cipőipari Szövetkezet realizálta az exportpiacon. Az ilyen jelentős mértékű exportorientáltság kényszerítő erővel hat a műszaki megújulás, a termékszerkezet megújításának irányába; ezen törekvéseket példázza:- a gépipari szövetkezetek termékeinek több mint 50 %-a az ötéven belül gyártásba vett termék,- akönnyűipari szövetkezetek termékeinek közel 60 %-a az új termék. A műszaki megújulás a beruházási pénzeszközök csökkenése miatt nem éri el a tervezett mértéket. A szövetkezetek a VI. ötéves terv során mintegy 330-350 MFt-ot fordítottak beruházásra, így a MIRKÖZ korszerű NC-CNC műhelyt és festősort hozott létre, a Kőbányai Szerszám szintén NC-CNC vezérlésű gépeket vásárolt, a Haladás Cipőipari Szövetkezet új gyártástechnológiát honosított meg. Nem termelő beruházásra az UNITECHNIKA fordított mintegy 100 MFt-ot, nem kellő körültekintéssel, amely így gondjai egyik forrása lett. ... . * • r i L-------—
