Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.15.a/4)

1984-03-20

r n

Ml /|j «M

A kereskedelmi vállalatok létszámhelyzete is romlott mindkét állománycsoportban.

Az átlagbérek és átlagkeresetek a tervet kismértékben meghaladóan nőttek /bázishoz 2-5 % között/.

1932-höz képest jelentős mértékű a készletcsökkenés - csaknem 10 c/o.

Az eredmény a bázis 83,3 a, a terv 84,2 #-a, az ebből képzett alapok nem érik el a tervezettet sem, az 1982. évi szintet sem.

II. 1984. évi tervadatok;

I. / Ipar, építőipar Termelés, termelékenység:

Kerületi szinten a megfigyelt ipari és építőipari vállalatok 1984. évre a bázishoz képest 6,9 %-os növekedést terveznek, ez 56,3 Md Ft termelési értéket jelent.

10 # feletti dinamikát irányzott elő a könnyűipar és a kohászat, ami azért is feltűnő, mert az elmúlt évi növekedésük többszörösét jelenti! Volumen csökkenést egyedül az épitőanyagipar tervez /az előző évi

II, 3 %-os felfutás után/.

A termelékenység tervezett emelkedése 7,5 $» amit a létszám 0,4 c/o-oo csökkenése és a 40 órás munkahétre való átállás mellett szándékoznak megváló sitani.

Az átlagosnál jóval magasabb a könnyűipar /18,1 #/, a kohászat /12,0 %/ és az élelmiszeripar /ll,l %/ tervszáma. A legkisebb termelékenység növeléssel az épitőanyagipar /3,0 %/ és az építőipar /3,5 #/ számmal.

Értékesítési

A megfigyelt vállalatok saját termelésű értékesítése a tervek szerint 6,6 fo-kal nő, ez 58,2 Md Ft-nak felel meg.

Az export tervek rubel viszonylatban 4,9 $-os dinamikát, nem rubel elszámolású relációban csak 0,2 ?S-os növekedést irányoznak elő.

/Ezt befolyásolja, hogy a vállalatok a rubel exportot változatlan árral, a nem rubel exportot csökkenő árszint-változással tervezték, valamint az, hogy az építőipar export-elképzeléseit az adatlapok nem tartalmazzák/.

Az élelmiszeripar árbevétel emelkedésének oka az árszínvonal növekedés.

hfL»' ^l-J