Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1984-10-30/2
Párttagságunk általában elveti a nacionalizmust. Ugyanakkor előfordul, hogy helyzetünkkel büszkélkedve, eredményeinket túlértékelve előítélettel viseltetnek más néppel szemben0 Sokszor tapasztaljuk, hogy a pártszervezetekben nem lépnek fel elég határozottan az ilyen nézetek ellen, sőt, sajtótermékeink időnként tápot is adnak hozzá. A párttagok döntő többsége becsületesen él és dolgozik. Emellett tapasztalható a szocialista erkölcs kisebb-nagyobb mértékű megsértése is /pl.: munkafegyelem be nem tartása, italozás, harácsolás, hálapénz - csúszópénz elfogadása, eladósodás, stb/. A párttagság részéről gyakran kettős megítélés tapasztalható ezekről a jelenségekről: felháborodást, elitélést vált ki ha máshol követik el, és megértést, megbocsátást, ha saját környezetében, alapszervezeténél, ismerős párttag teszi. Az etikai, morális hibák növekvő aránya szükségessé teszi, hogy határozottabban, következetesebben lépjünk fel ellenük. 2./ A kerületi pártbizottságnál és pártszervezeteinknél - a párt belső életét folyamatosan fejlesztve - a szervezeti feltételeket a változó.. körülményekhez igazítottuk. A párttestületek a demokratikus centralizmus elvének megfelelően működnek. Üléseiket a munkaprogramokban, üléstervekben meghatározott időközökben és napirendekkel tartják meg. Az előterjesztett anyagok nagy része gondosan kimunkált, tárgyilagos, a tényleges problémákat veti fel és elősegíti azok megoldását. Ezzel együtt jelen van a formalizmus is, a felszínes értékelés, az érdemi vita háttérbe szorulása. Mégis az az alapvető tapasztalat, hogy a jelentősebb témákat előzetesen feldolgozzák a munkabizottságok, a pártcsoportok, kikérik a kommunista és párton kívüli gazdasági és tömegszervezeti vezetők véleményét is. Mindez fejleszti a vitakészséget, növeli a probléma-érzékenységet, igényli a kritikát, önkritikát. Az általános pozitív kép mellett még mindig gyakori, hogy a bírálat nem konkrét, mert tart az esetleges megsértődéstől, ezáltal minden valószinüség szerint célját sem éri el megfelelőképpen. A testületi munka javítása érdekében két dologra feltétlenül ügyelni kell. Egyrészt tovább kell növelni a tisztségviselők felkészültségét, vitakészségét, fokozni kell felelőssegérzetüket a testület iránt, elérve ezzel azt, hogy a vélemény nyilvánítás kötelességtudatból és ne kényszerérzetből fakadjon. Másrészt nagy gondot kell fordítani a megl -----_i r ~i- 3 -