Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.15.a/4)

1984-10-02

r n- 5 -további létesítését, mely elősegítené a drága és megbízhatatlan kooperáció kiváltását saját terraelőberendezoseik hatékonyabb kihasználását, a forgási sebesség gyorsítását.

TI. A vállalati költség struktúra elemzése.

A vállalatok költség struktúráját részben a gazdasaga szabályzók elemeinek, részben pedig a profil, ill. termékösszetétel változása és nem utolsósorban a gazdálkodás hatékonysága alakította.

Il/l. Közvetlen költségek alaknlasa es értekelése:

A vállalatok költségszerkezetét az 1. ss. melléklet tartalmazza. Megállapítható, hogy a vállalatoknál 1980-1933. kozott a közvetlen költségek aránya relatíve csökkent, /értőkben az árbevétel 124,4 #-ra, a közvetlen költség 109,6 >-ra nőtt. árbevételhez viszonyítva a közvetlen költség 1980-ban 52,2^ ot, 1983-ban '16 fö-ot tett ki. Az összköltségen belüli aránya 66,5 /j-rol 6l,9 Yo-ra csökkent./

Ez a tény azt tanúsítja, hogy a közvetlen költségeket a vállalatok kézben tartják, jól gazdálkodnak. A költségnemek elemzése során kitűnik, hogy a közvetlen anyagköltség alakulása a legkedvezőbb, melyet a termékszerkezet váltása, a takarekossabb anyagfelhasználás, valamint a termelőbcrendezcsok korszerűsítése révén értek el a vállalatok. A vállalatok profiljától függően elsősorban azoknál a gazdasági egységeknél í teremtődnek meg az anyagtakarékosságban az ordelceltseg os

lehetőség, ahol az anyag/ber hányad magas. pl. 0dI0r<, r.IV,

ÉVIG, EICA. ,

A tcrmékszcrkczetváltás és korszerűsítés kapcsán a vállalatok törekedjenek a magas munkaigényes, anyagielhasználást csökkentő termékszerkezet kialakítására.

Jé példa a DANUVIA, ahol a magas munka igényű gyártmányokkal váltották ki a nagy anyagigényű gyártmányokat, így az anyagköltséget 52,5 MFt-rél - 31,1 MFt-ra csökkentették.

L__23