Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.15.a/4)

1983-06-14

Egyes esetekben működése formális(IC.Textil), illetve teljesen megszűnt (pl: Untödéi Vállalat); más esetben (pl: a BLV PVB) most hoztak határozatot a bizottság megalakítására.

Azon vállalatoknál,ahol nem működik társadalmi szerkesztőbizottság, a felelős szerkesztő tart közvetlen kapcsolatot a pártszervezettel, a tömegszervezetekkel, illetve a gazdasági vezetéssel.

Több vállalatnál a szerkesztő közvetlenül tagja a PB mellett működő ágit.prop. bizottságnak (ORION, EGYT stb.). A vállalatok többségénél a felelős szerkesztő - esetenként a munkatárs - közvetlenül részt vesz a különböző párt- és tömegszervezeti testületi üléseken. A gazdasági vezetéssel való kapcsolattartás területén a kép elég vegyes. Általában elmondható, hogy a vállalatok igazgatóival a szerkesztőségeknek jó a kapcsolatuk. Több helyen viszont az tapasztalható, hogy ha bármelyik vezetőhöz fordul a szerkesztőség felvilágositásórt, minden segitséget megkap, de csak elvétve fordul elő, hogy információval, ötletekkel a gazdasági vezető "jelentkezzen" a lapnál. A Budapesti Pártbizottság állásfoglalása ellenére néhány vállalatnál nem hivják meg a szerkesztőt az igazgatói tanácsülésekre, egyéb gazdasági jellegű megbeszélésekre (K.Textil).

Ezeknél a vállalatoknál a vezetés nem ismerte fel jól a lapok mozgósító erejét. A gyár kollektívájának tájékoztatása pedig vállalati érdek, másrészt fontos, hogy a szerkesztő ismerje a vállalat vezetés elképzelését, hogy figyelemmel kisórje a gazdasági feladatokat, azok összefüggéseit, a végrehajtást. Csak ilyen alapon tud a lappal szemben támasztott követelményeknek eleget tenni.- A szerkesztési módszerek közül a szerkesztőség társadalmi kapcsolatainak szélesítésében fontos szerepe van a tudositó, illetve munkáslevelező hálózat kialakításénak, fejlesztésének.

Az elmúlt időszakban jelentős előrelépés történt. 1978-ban csak néhány , ma a lapok többsége támaszkodik munkájában széleskörű tudositó hálózatra. Különösen fontos fejlődés ez a vidéki, illetve a több telephellyel rendelkező vállalatok esetében. A kifejezetten munkáslevelezés területén - legalábbis dokumentálhatóan - nem történt előrelépés. Változatlanul az a gyakorlat, hogy a dolgozók inkább felkeresik a szerkesztőséget és szóban mondják el ötleteiket, felvetéseiket, A munkáslevelezós azoknál a vállalatoknál rendszeresebb,

r n- 2 -L-----