Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.15.a/4)

1970-08-18

A gazdaságirányitási rendszer reformja jelentős felada­todat hárított a propaganda apparátusra is. A párttagság és a köz­vélemény felkészítése a reform bevezetésére, együtt folyt a part­ok tatásban, előadásos propagandában, csoportos beszélgetéseken, pártnapokon, és taggyűléseken. Szék eredményét bizonyltja, hogy nem vitatják az uj gazdaságirányítási rendszer szükségességét. Ugyanakkor tapasztaljuk, hogy helyenként fejlődésünk jelenlegi problémáit, ellentmondásait többen hajlamosak a reformra háríta­ni. Pártszervezeteink amellett, hogy a nehézségekről őszintén beszélnek, helyesen lépnek fel.az eredményeinket lebecsülő, eset­leg demagóg nézetekkel szemben. Tapasztaljuk, hogy a gazdasági mechanizmust sokan az ar es ber^ kapcsolatára korlátozzák, '%m^&t.ják világosan, hogy a szocialis­ta gazdaság intenzív fejlesztése.az eszköz, hogy következetes vég­rehajtásában az ellentmondásokat hivatott felszámolni. Párttagságunk egy része /nagyrészt értelmiségiek/ nem^tartja kielégítőnek a nemzetközi szocialista munkamegosztás es gazda* gi együttműködés eddigi eredményeit. A szocialista integráció sürgetését, a KGST munkájának eredményesebbé tételét kívánja. Sok problémát jelent az anyagi ösztönzés. E kérdés tekintetében az elmúlt két évtizedben kialakult "egyenlősdi" szemlélet okozza a gondot. Általában elismerik a differenciálás szükségességét, de túortékét szülőibb határok között tartják csak helyesnek. Sokat , vitatkoznak az idősek és fiatalok közötti bérarányok kialakítá­sáról is. E téren abban lesz vállalataink és üzemeink vezetőmet, a párt, szakszervezeteknek fontos feladata, hogy az uj - 1971-ben életbelépő - szabályzókat megismertessék a dolgozókkal es a helyes ösztönzőket kidolgozzák. ^ Horn tekinthetjük teljesen befejezettnek és helyenként teljesen megértettek a párt, c munkásosztály vezető szerepét. Többen ar­ra hivatkoznak, hogy az értelmiségieké a vezető szerep, bizonyí­tókként a reformra, valamint a vezetésben alkalmazott tudományos módszerekre hivatkoznak, mondván, hogy ezek megfosztják a dolgo­zó’ tömegeket a vezetés ügyeibe való beleszólástól. I—--í---ej ■— "11 ' u 11 ( - 25 )

Next

/
Oldalképek
Tartalom