Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1968-06-13
r n- 2 -életszinvonalt csökkentő jelzővel illették. Az eredmény e téren még nem stabil, a kétkedéseket, a bizonytalanságot e kérdésbeSeslikerü.lt megszüntetni. A. reform életszinvonal növelő hatása iránt a bizalom.még nem teljes. Igen sok kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, A. kérdések részben az ár és bér problémához /beleértve a burkolt és nyílt áremeléseket/, másreszt a munkaerőáramlés, munkanélküliséghez kapcsolódnak és kiterjednek a nem termelő szférába dolgozók bérviszonyaira, valamint a nyugdíjasok problémájára. k• / A_y.ál-falati önállóság kérdésében általános egyetértés mutatkozpft meg. Az önállóság kialakítására vonatkozó elképzelések azonean még igen zavarosak, sok bennük az ellentmondás. Ez objektíve adódik a gyakorlati kivitelezés Ismeretének hiányából, a vállalatoknál levő eltörő gyakorlatból. Nem eléggé világos a minisztériumok, főhatóságok, a bankok szerepe, neip látják a vál~ lalatok értékesítési tevékenységének kialakítását. Egyesek ellentmondásokat látnak a társadalmi szükségletek kielégítése és a vállalati nyereség rendszere között, stb. A vállalati önállóság növelésén bélül külön kérdésként merül fel az egyszemélyi vezetes ss a szocialista demokrácia problematikája, Akadtak, akik az igazgatói jogkör növekedésében az elvtelen megkülönböztetés, a kispolgári tendenciák, a retorziók • veszélyét látják. Mások reményüket fejezik ki/ hogy "a jövőben az egyénnek az értekelése egyre inkább a végzett munkája, erkölcsi magatartása alapján történik, s igy csökkenhi fog a protekcionizmus és a kivételezés”. « ®^ —-—anyagi érdekeltség növelésének szükségessége egyértelműen ~e-jeliülk o z o tt» Legtöbb probléma, melynek égyx’észe még ma sem tisztázott, az anyagi ösztönzés gyakorlati végrehajtásával merült fel. ookan nem értenek egyet azzal az elképzeléssel, ami a vezetők és a munkások nyereségrészesedésére' vonatkozik /15-80 >0/. főbben kételyüket fejeztek ki, hogy vajon "hogyan fog érvényesülni az egyenl-ő munkáért egyenlő bért elve, akkor, amikor az egyes üzemek dolgozói között'azonos jellegű és'mennyiségű munka mellett jelentős fizetésbeli különbségek lesznek", fi»« mm ^^j
