Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1965-05-20
r i Selejtkárok keletkezése és megoszlása /1964-ben/: I. II. III. műszakban 3 2 4 Megjegyezzük, hogy a selejt keletkezése műszakonként nem megbizhatóan értékelhető, mert nehéz megállapítani, melyik /műszakban/ üzemben kezdődött az A átfutó reakció következtében. Baleseti megoszlás műszakonként: /100 főre eső baleset száma 1964-ben az alapanyaggyártóknál/ fS i. S'I. III. 4.5 8.6 8.8 Az 1. és 3. táblásat elemzése igen ellentmondásos képet ad ha a müszakonkénti dolgozó létszámot és a műszakok termelési értékeit vetjük össze üzemenként. Ez az összemérés nem veti fel a kapacitás problémáit, ami a táblázatokból szintén kiolvasható. A "főmüszaknak" nevezett első műszakban csaknem annyi dolgozó dolgozik, mint a II. III.-bán együttvéve. |*"S /Hogy jó-e ez az arány üzemgazdasági szempontból mélyebb és tudományosabb vizsgálatot igényel./ v A létszámarányoknak megfelelő termelési arány csak a Kémia 1. 2. üzemünkben látszik elfogadhatónak és éppen nagyvolumenü gyártmányainkat termelő üzemeinknél n®m« látszik megfelelőnek. Pl. a Kémia 4. osztályon 100 fő az első nappali műszakban a napi össztermelés 40%-át, a II. műszakban 55 fő, a napi termelés 35 %-át, majd az éjszakai műszakban szintén 55 fő a napi termelés 25 %-át termeli. Az ellentmondáacmég akkor is meglepő, ha feltételezzük, hogy az I. műszak anyagbeszerzéssel, előkészítéssel, adminisztrációval, stb. nagyobb mértékben foglalkozik, mint a másik két műszak. Külö- 5 -_______<3______ U U
