Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1963-01-04
ir^ ~i -Ilii kerületben 1J6 sportcsapat van, 1962-ben.63 esetben vettek részt versenyen. 1965-ban a sportrendezvényekbez megfelelő pályákról a ISI gondoskodik. Mi határozzuk, meg, hogy mikor kezdődjenek a rendezvények. Helyes a Politikai Bizottság határozata annál is inkább, mert a jelentésből is kitűnik, hogy a kerületben 11 ezer ember sportol, ha nem is rendszeresen, de 1—2 hetenként edzést tartanak. Kerületi szinten minden lehetőség meg van arra, - ahogy Jakab elvtárs is mondotta — hogy a sport terén nagyobb fejlődést biztosítsunk. A 136 sportcsapatban kb. 4ooo ember sportol rendszeresen. Az egységes pénzgazdálkodást 1963• júniusától kellékünk— rétizálni—. Gyakorlat eddig az volt, hogyha sportkörök pénzügyi tervüket bemutatták, véleményeztük, azonban a szakszervezet, vagy a vállalat nem vette figyelembe, minden szó nélkül biztosította a kért összeget, — mint az a jelentésben is rögzítve van - pl. a Kőbányai Téglagyárnál. Ezt a helytelen módszert szüntetjük meg a Politikai Bízott-. ^ ság határozatával. Szerintem az évi költségvetés elegendő a sportköröknek, mert a legtöbb helyen pluszt is kapnak az igazgatói alapból. Északi Járműjavító Vállalat "Törekvés" sportkorben megalakult a KISZ. csoport, viszont nem tettek az elvtársak a feladatok méghatarozása érdekében semmit. Nem tudják az elvtársak pl., hogy mit kell nekik tenniük a határozat értelmében. Sin elvtársi Az elvtársak elmondása szerint már világosan látom, hogyan kell a jövőben irányítani a sportköröket. Vajon hogyan tudják majd végrehajtani a feladatokat? Bozó elvtárs /Bp-i PB./: A jelentést jónak tartom, mert az elv■'t^Jsak látják, hogyan volt a kerületben és lesz a jövőben a Sportmozgalom irányítása. A Politikai Bizottság határozata egyértelműen rögzíti, .hogy a testnevelési és sportmozgalom tartalmi és szervezési munkában elmaradt a fejlődéstől, ezért szükséges, hogy 1964-től önálló tömegszervezetkónt működjön. Ahhoz, hogy a testnevelés és sporttevékenység tovább fejlődjön igen sok tennivalónk van. A BU-on belül továbbra is megmarad a testnevelés, mint kötelező oktatási forma, itt nem tudunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy az e Ív társakkal megszerette síik a sportot. Kétségtelen tény budapesti viszonylatban van olyan irányzat, hogy szűntesünk meg egyes sportlétesítményeket. Részben érhető, városrendezés szempontjából. Ugyanakkor az is biztos, hogy a meglévő sportlétesítmények nincsenek megfelelően kihasználva. A probléma ool jelentjéé zik, ho^y egyes vállalatok más üzemek fiataljaik nem engedik be a sporttelepekre és ebből sok nézeteltérés keletkezik. Ugyanakkor a fedett tornatermek sem alkalmasak minden esetben sportrendezvényekre, itt problémák jelentkeznek. • ' __Jl _ __
