Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1959-05-08
r n TM*- 7 -V , ' ? , . A szakmai képzésnek egy másik odala az ipari tanuló képzés. Az ipari tanulók lényegében az Munkaügyi Minisztérium állományába tartoznak, de egyes Üzemek tanműhelyeibe dolgoznak. Amióta felemelték a tanuló időt azóta az ipari tanulok sokkal nagyobb eredménnyel végezték el az iskolákat, jobb e*ok kerül nek ki az életbe.Azonban nincs meg ezekben úgy a szakma szeretete mint ahogy a régi szakemberekben meg volt. Az a tapasztalat, hogy komolyabb, kényesebb munkát ezekre nehezen lehet rábizni. Különösen érvényes ez az építőiparban, ahol a kőműves tanulók a falazásnál többet nem nagyon tudnak. Ma már nem nagy a szakmunkásképzés az üzemekben, Egyes speciális munkafolyamatokra betanítanak munkásokat Pl.VK, Orion, kisebb vállataknál ez azonban nem folyik. Általános tapasztalat, hogy a betanított munkásokat nem tanítják meg megfelelően a gépek, munkaeszközök kezelésére.^em ismerik megfelelően a technológiai folyamatot és ezért azok a munka eszközök amelyekkel dolgoznak sokkal hamarabb haszhálodnak el. Javaslatom az. hogy addig ne engedjék dolgozni flket, amig ezt el nem sajátítják. Fiatalkorúik foglalkoztatása: továbbra is probléma azoknak a fiataloknak a foglalkoztatása akik elvégezték a 8 osztályt^ de nem tanulnak tovább. *tt van bizonyos két év amikor nehéz a megoldás.A vállalatvezetés ma már az iskoláktól várja, hogy megfelelő szakembereket a rendelkezésükre bocsájtsa. így a vállalatvezetés és a társadalmi szervek nem foglalkoznak olyan fokozottan a szakmunkás képzéssel mint 5-6 évvel ezelőtt. Úgy látszik mintha már befejezettnek tekintenék, alálkoztunk üzemekben olyan esztergályosokkal, akik nem hajlandók a régi gépektől megvállni, ragaszkodnak hozzá, nem akarnak uj gépre átmenni. , . , , , , Az előbb szó volt a termelési agitáciorol.A termelési agitáció egy főszempont kell hogy legyen a magas szakképzettség elérése terén. Ezt a mi politikai szerveink elhanyagolják«Nem kisérik figyelemmel, hogy á beiskolázottak elvégzik e az iskolát^. Tudatos!tani kell a dolgozókkal, hogy a fizikai és sxJUbraka közötti különbség csak úgy érhető el ha iskoláznak és minél több ember elvégzi a technikumot. Van olvan jelenség, hogy egyes fiatalok akik elvégzik az iskolát nem akarnak egyszerű fizikai munkát végezni. Pedig az iskolákban csak az elméleti részét tanulják meg a gyakorlati részt csak az üzemben szerezheti meg. Az üzemtephnikus aki elsajátítja a lakatos szalonét sokkal eredményesebben tud vezetni és eredménye, sebben végzi el a munkát, mint akinek csak iskolai végzettsége van. A szakszervezeti üzemi bizottságok általában foglalkoznak a szakmunkásképzéssel, de szintén csak szervezési vonalon. Pl. a vegyiparban tapasztalható, hogy a dolgozók elmennek inkább, minthogy valamilyen tanfolyamon résztvegyenek. U^y résztvesznek, ha munkaidő alatt volna és a vállalat költségén. Az az egyéni véleményem, de a bizottság véleménye is, hogy m karbantartásnak, az üzem fenntartásnak sokkal kevesebb dolga lenne, ha a gépeket kezelő emberek először megtanulnák ezeket a gépeket kezelni. Általában a Bér és Munkaügyi Bizottság ezekkel a kérdésekkel foglalkozott vizsgálata során, és a jelentésben lényegében ezeket szögeztük le, amit a Szakmaközi Bizottság is alátámasztott. Főleg a vasipari üzemekben foglalkoznak a szakmai továbbképzéssel. A tömegcikket gyártó üzemekben ez kevésbbé van meg. A megvizsgált üzemek dolgozóinak 1.76 >-a vesz részt L oktatásban, ez igen kicsi. ________í______i
