Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1985-01-15
r n A takarékossági személet és gyakorlat általában továbbra sem kötődik a gazdálkodás valamennyi eleméhez. A vállalati vezetés minden szintjén el kell érni a költségérzékeny személetü gazdálkodást és annak rendszeres minősítését. Többnyire külső kényszer, vagy más lehetőség hiánya váltott ki konkrét intézkedéseket. Vállalataink döntő többsége a gazdálkodási feltételek szigorítása, a szabályozórendszer módosítása ellenére javitani tudta jövedelmezőségét. A nehezebb helyzetbe került gazdálkodóknál /pl: BLV, SZIM, CHEMIMAS stb/ állami intézkedéssel vált lehetővé, hogy problémáikat rendezhessék, gazdálkodásukat stabilizálhassák. Kerületünkben is gyakoriak a pénzügyi gondok, bővült a sorbánállók köre. Ksrületi szinten minden évben tapasztalható volt a vállalatok eredményeinek kedvező alakulása, számottevően tudták növelni nyereségüket. Ennek okai a jól végzett munka, a kompetitiv árrendszerből adódó belföldi árképzési lehetőségek piaci érvenyesitése. Hozzájárult még a termékszerkezet lassú, de kedvező irányú változása, a gazdaságtalan termelés felszámolására tett kezdeti lépések. A tőkés export gazdaságosságának novelesere irányuló törekvés sok területen az export mérséklődését is okozta. 1990-hoz viszonyítva a könnyűipar, az élelmiszeripar és az épltőanyagipar egyes vállalatainál eredménycsökkenés követkézért be. Az éredményképződés szempontjából legkedvezőtlenebb a helyzet az élelmiszeripari és az épitőanyagipari vállalatoknál. Ennek oka a költségek növekedése és az árrendszer rendezetlensége. A kerületben működő épitőipari vállalatok termelése 1980-hoz viszonyítva nem változott. Ebben a beruházások visszafogásán túl a létszám nagyarányú csökkenése, a speciális képzettségű munkások hiánya, néhány területen a kapacitások kihasználatlansága játszott szerepet. L _]
