Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.15.a/3)

1984-05-14

r n- * /

\ (A —l

HI

A gazdaságirányítás rendszere folyamatos fejlesztésének nálimk ma mái- történelme van. Elvetélt kísérletek történtek erre 195k-55~öen, valójában azonban ez a munka az ellenforradalom leverése után, a gazdaságpolitika uj alapokra helyezésével vette kezdetét, amikor is szakítottunk az 56 előtti hibás politikával, a voluntarizmussál és adottságainkat, hagyományainkat, s népünk teherbírását figyelembe vevő gazdaságpolitikát alakítottunk ki.

A változásokra való törekvések ellenére gazdasági fejlődésünk állandó kisérője volt a termelés minőségi jellemzőinek, a termékek versenyképességének nem lcielégitő javulása, az igény ekhez^-való alkalmazkodás hiányosságai* sez áll£8ósult áruhiány ^^ermelő és a forrasztó szf érábarim az általános magas készletggigej. együtt jelentkező ellátási és kooperációs zavarok,- ■értuloosztás a beruiiázásoknál, az irányítás és reagálás lassúsága, amit csak nehezített, hogy az entenziv növekedés forrásai fokozatosan kiapadtak.

Ilyen előzmények és tapasztalatok alap.ián_a Központi Bizottság 1966-ban a gazdasági mechanizmus átfogó reformját tűzte ki célúink)’lyan irányítási rendszer bevezetését irányoztuk ' elő, amely megfelel a szocialista gazdaság objektív törvényszerűségeinek, figyelembe veszi népgazdaságunk sajátosságait, igy az ország méreteit, adottságait, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiemelkedő jelentőségét*/^-mezőgazdaság jelentős szerepet, valamint a gazdaság adott fejlettségi szintjét, a gazdasági fejlődés intenzív szakaszára való áttérés megkezdésének szükségességét.

A gazdaságirányítás reformja jelentős Intézkedősüvölt. amennyiben az uj, alapvetően közgazdasági módszerekkel történő tervszerű gazdasagkt^^^7Ts^~1^tün.k át._ A vállalatok önállósága ’ jelentősen nőtt, nagyobb mozgásszabadságot élvóztek, közelebb kerültek a piachoz, fokozatosan javult döntési és vállalkozói készségük.

I-----"-----=J