Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1971-08-30/2
r : n Ifo emlékesnek míg aa elvtársak, hogy nézett ki kerületűnk 20 ívvel ezelőtt, de talán nem le kell Ilyen hosszú távra visszanézni, ka csak üt ívre visszamenően nézzük kerületűnket, ír.: .-Isi fejlődi öt, változást feapa sataluak. Míg rengeteg tervünk és tennivalónk van, amit remélünk, hogy a a idők folyamán meg fogunk tudni valósítani. •^SafiSteJTar^jMá^ Aa anyagot átvizsgálva megállapítható, hogy aa óvodai férőhelyek számának növelését © kerületi tanlcs központi kérdésként kezeli. Ezért javasolom, mint tanácstag és mint anya, hogy a Zágráb utcai óvod® bővítésének kérdését Is vizsgálják meg. A íkiaa.fi?! s Népfront műszaki bizottsága est a kérdést n helye sínen már felülviaeg íitn és úgy látja, hogy ott lehetőség lenne a férőhely bővítésre 20 fővel. összesen kb. 300. 000 Ft-ba kerülne. Iáérem a teníc* vb-t, hogy javaslatomat vizsgálja meg. L Aa előtörjesstés ipari részével és annak kritikájává egyetértek. Azt a gondolatot, hogy a termelésfejlesatést vizsgálják felül, sslntén helyeslem. De ne legyen célja a vizsgálatnak, hogy minden üzemet a népgr* ada sági átlagra ösztönözzön, még akkor is ha tudják, hogy ea csak a tervben fog szerepelni. Aa egyik üzem ütemesebben, a másik lassabban fejlődik, «z ipa rági felfutás nem egyenletes. Elsősorban azt kell viaágálni, mely üsemek azok, amelyek sem a belföldi, sem a külföldi piacra nem tudnak meglelő ’'tTUt termelni, nem versenyképesek. A cél elsősorban a tőkés export növelése és Ugyanúgy a szocialista export növelése is, ha alátemaés mutatkozik, est a szempontot figyelembe keli venni. Teljesen egyetértek azzal is, hogy a 10,2 %-os létszámemelkedéssel nem leltet reálisan számolni. A munkaerő száma állandóan csökken. Nem lehet számítani arra som, hogy © bejáró dolgozók száma nő. vekedná fog, mert ma már a tea-ékből nem jönnek el aa emberek. "" íiZ I9?i-beft elért 5. 7 ?£-oe termeléeemelkedést az **°r whT érte el, hogy közben állandó létszámhiánynyíl küzdött. Ha munkaerőhiány van, kénysaerhat t«, aa intenzív módszerek ilfc’imaMtai a termelékenység növekedéséhez. Azsíd kell számolni, hogy a a esetlegesen jelentkező többlet munkaerő a közlekedésbe és a kereskedelembe * tehát í.- szolgáltató iparba - kerül aa elkövetkezendő ő£őve.s sérv során, mert ott a termelékenység emelkedését gépesítéssel nem lehet mindig biztosítani, emberek szükségesek. —— * ■ — —-------------------
