Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1968-05-30
r n- 2 -hogy kb. 1/3-ad részük nem felel meg. Ezt az arányt javítani szükséges. Az egyetemről kikerülő fiatal műszaki értelmiséggel a gazdasági, párt és szakszervezeti vezetés - közösen elkészített program alapján foglalkozik. Az első időben olyan feladatot kapnak, hogy ismerkedjenek meg az üzemmel. Ezután egy-egy önálló feladattal bizzák megőket. - Ennek elvégzését értékelik. Miután megkapták munkát érül etüket, az ott eltöltött egy év munkáját - vezetőikkel - ismét értékelik, nemcsak szakmai, hanem társadalmi, politikai munkájukat illetően is. Ez a módszer üzemükben bevált, eredményei jók, nevelő hatása megfelelő. A legtávolabb eső terület a termeléstől a kutatás. Az egyes személyekkel, csoportokkal folytatott beszélgetések tapasztalatai szerint itt a legkülönfélébb szélsőséges nézetek tapasztalhatók. A pártszervezet feladata az, hogy ezeket tisztázza. Megkísérelték, de teljes mértékben nem sikerült. Hosszú, türelmes munkát igényel, - egyik napról a másikra nem tudnak eredményt elérni, mivel a partszervezet munkájának ez a terület is csak egy részét képezi. Érdekességként említette Majoros elvtárs, hogy ezek a ferde nézetek egy része a párttagoknál található. Tapasztalataik arra utalnak, hogy a passzívnak, közömbösnek mondott értelmiségi csoportokban még sok lehetőség rejlik. Sok segítséget jelent ebben a kialakított pártnapi rendszer. A gazdasági vezetők között megtalálták még azt a helytelen szemléletet, hogy a jól végzett gazdasági munkával eleget tesznek a politikai követelménynek is, - mondván, hogy ezzel bizonyítják a szocialista társadalmi rendhez való hűségűket. Az EGYT pártszervezete feladattervet készített a műszaki értelmiséggel való foglalkozásra. ügy látják, hogy gondoskodni kell politikai továbbképzésükről. Véleményük szerint, - ha a termelési folyamatban résztvevő gépekre, anyagokra, szervezésre gondot fordítunk, - ezzel egyenlő súlyt kell helyezni az emberekkel, a vezetőkkel való foglalkozásra is. Ezen a területen az egyéni, személyekkel való foglalkozás ad segítséget nevelésükxhöz. Sárközi Dezső élvtárs: . Bevezetőjében utalt a IX. Kongresszus határozatára, Marx Károly megállapítására a műszaki értelmiséget illetően, majd a kerületben elfoglalt helyükről, - a termelést irányitó, szervező munkájukról szólott. Elmondotta, hogy helyzetüket 5 nagyüzemben és a két kutatóintézetben vizsgálták, - ezen kivül az EGYT önálló feladatként folytatott vizsgálatot. A lefolytatott beszélgetések célja az volt, hogy képet kapjanak a műszaki értelmiség társadalmi, anyagi és szociális helyzetéről, - helyükről a gazdasági munkában, - eszmei és politikai arculatukról, - a pártszervezetek köztük végzett munkájáról, ill. a műszakiak társadalmi tevékenységéről. ■ Oy L—--- _J
