Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1966-02-03
r - n Miért térek ki erre? Azért, mert egy mutatónál is meg lehet csinálni ugyanezt. Azért kivánok rámutatni, nehogy fetisizáljuk. , , Miért tartom ezt alapvetőnek? mert nemcsak az igazgatok es 3—10 vezető anyagi érdekeltségét érinti, hanem az egesz vállalati kollektíváét. Eddig a dolgozó csak annyiban volt érdekelve, hogy kap-e 8 vagy 10 nap nyereséget? Most a bérét is érinti. Probléma: nehezen összehasonlítható vállalatok vannak az adottságukat illetően, pl. korszerű és elhanyagolt, rossz állapotban lévő vállalat. Az uj árrendszer nem minden vállalatot fog egyiormán érinteni. Különbség van fogyasztási cikket előállító vállalat j? mely jobbán tudja a keresletet irányítani, vagy a szuksegle^gyorsabban igazodik, mint egy termelési eszközöket előállító vallaiau. Én vagy a vállalat 3.000 embere akár mit csinálunk, hogy modern uj készüléket hozzunk ki, nem tudjuk a piacot rákényszeríteni, /-n hogy azt vegye, ha a technológia vonalán nem hoznak újat. A beruházások nagyobb hatással vannak a termelési eszközt eípállitó vállalatokra, melyek kényszerpályára lesznek szorítva az ui mechanizmusban a központi irányítás bue csökkenése mellett is. Ha előirányoznak egy nagy beruházást és ahhoz kell termelőeszközöket gyártani, akkor a termelőeszköz gyártó vállalat rá lesz kényszeritve, hogy a szükséges gépet gyártsale. Vonatkozik ez az export termékeket előállító vállalatokra is. Sok esetben magas szinten a magyar állam kötelezte magát bizonyos termékek gyártására, s nem fogják a vállalatok vizsgálni, hogy akarja e vagy nem, mert köt a szállítási hatandó. Ugygondolom, hogy ezek a problémák úgy oldhatók fel, hogy a foelvet, mikor kidolgozzák, ágazatok vagy más megjelölés alapjan, hogy rugalmasság legyen abban, egy—egy vállalatom nogyan indítanak, hogyan bírálnak el. A dolgozó, aki 30 éve egy vállalatnál dolgozik, igen_tiszteletre méltó törzsgárda tag esetleg a vallalat adottságai miatt hátrány-, ba kerülhet, s elmegy olyan vállalathoz ahol anyagilat jobban jár. így esetleg népgazdaságilag fontos ágazatok munkaerő szempontjából lehetetlen helyzetbe kerülnek. Az eredménnyel kapcsolatban lehet, hogy meglepő dolgot mondok. Bátran szakitani kell azzal a megrögzött szemlelettel, hogy a vállalat jövedelmezőségi rátájának növekednie kell. Hol van az előirva kötelezően, hogyha egyik évben 5 % az alaprentabilitás, a iövő évben 6 %- lesz..Emiatt vannak belehajszolva a vállalatok olyan helyzetbe, hogy nem nézik a jövőt. Hiába alkalmazzak 3 vagy 3 évre az igazgatót, rá lesz kényszeritve, hogy kihozza a yallalatból, amit csak ki lehet hozni. Pedig a vállalatvezetők többségükben tisztességes, becsületes emberek, meg akkor is, ha ennek ellenkezőjét próbáljál?: belevinni a köztudatba. Az anyagi Ösztönzéssel kapcsolatban: ez alapos megfontigénylő téma, nem vitatkozni akarok az irányelvben lefektettetekkel, csak hozzászólni. Az uj prémiumrendszerrel nem értek egyet, nem ösztönöz, mert nem tudja a vezető, mit kell elérnie, milyen alapon bírálják el tevékenységét, s ha elbíráltak, mennyit kap érte, Milyen ösztönzés ez. L --------_J
