Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.15.a/3)

1965-11-25

p “I w i "igényelj© annak segítségét"* Kérik, hogy a "pártvezetőség na­gyobb bizalommal és bátorsággal forduljon a párttagsághoz, egyes problémák megoldásúban." Kiállnak a párt politikájának védelme mellett, igénylik, hogy a tájékoztatás tekintetében lépjünk egyet előre. Mindezek és az ehhez hasonló kérdések, kritikai megjegyzések, a helyi pártszervezet és a felsőbb szervek munkája felett is el - hangzottak* Találkozunk még ezen kivül - nyílban, vagy burkoltan - a párt ve­zetéséről alkotott legszélsőségesebb, dogmatikus, helyenként bal, vagy jobboldali nézetekkel is. Egyesek követelik az "erősebb kéz" politikáját. "A párt nem hallatja szavát, nincs tekintélye." " Az igazgató jelentsen mindent a párt bitkárnak, pl. azt is, mikor, hová megy", " A párt 1956 előtt hatékonyabban végezte munkáját, , v még akkor is, ha esetenként a".; irányvonal nem volt helyes". " A szövetségi politika sérti a párt, a munkásosztály vezető sze­repét", "Miért engedjük teljesen szabadjára a zenét, a képzőmű­vészetet, -az irodalmat. Egyikükben, másikukban már az 1956-os el­lenforradalom előtti jelenségek is f ..1 ismerhet ők". Ilyen és ehhez , hasonló nézetek, vélemények került-k félszinra © téma vitája során. Melyen okokra vezethetők vissz?, vflj.ndc.zek a vél emények? 1, / A párt vezető szerepének meg nem értése, leegyszerüsitése. Az ellenforradalom előtti időszak párt-vezetése és annak gya­korlata erősem belovésto az emberek gondolkodásába azt, hogy bár mi történjen is, a legapróbb kérdésről legyen is szó, abbmi mindig a pártnak koil kimondani a végső szót. Ez szüli az olyan nézeteket is, mint pl. "akkor -1996 előtt- tudtunk lelkesedni, mert mindent megmondott a párt ", 4 2. / "Általános liberalizálódásról" beszélnek és úgy,vélik, hogy ennek oka a pártvezetés gyengeségében keresendő. Igaz, hogy a kérdés ilyen formán való felvetése hibás, de az is igaz, hogy a gyakorlati élet egyes jelenségei erre a következtetésre ala­pot adnak. Morális kérdésekben vagy nincs, vagy enyhe a fele­lősségre vonás. Közrejátszik itt egyes helyi gazdasági vezetők követ kezet ions ego, a többször megismétlődő hibákkal szemben. Egyes központi intézkedések nem ■ .z előírásnak megfelelően ke­rülnek végrehajtásra. L t J>

Next

/
Oldalképek
Tartalom