Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1962-01-26
n n A kádermunkaban mutatkozó hiányosságokat is fel kell számolni, ami szintén szemlélet kérdése. Elsősorban tisztázni kell a "jó el^társ" fogalmat,^1961-ben a VB. 49 elvtárs ügyében hozott döntést,^majdnem minden esetben a "jó elvtárs" szemléletét kellett tisztázni. Nagyon nehéz a szemléletet megváltoztatni. Egyéb tényezők mellett igen fontos szerepe van annak, hogy most milyen módszerrel végezzük a feladatot, és milyen módon hajtjuk végre a párthatározatot. Igaz nehéz megmondani ha valaki hibát követett el,^de meg kell_tenni, mert igy van mód és lehetőség arra, hogy a hibákat kijavítsák, 1961-ben probléma volt ezen. a területen igy a Kőbányai Sörgyárban, Muszka elvtárssal és a Tanácsnál stb. Itt kell megemlíteni azt is? hogy fokozatosan rátérünk a személyzeti munka végzésének ellenőrzésére, amit már 1961-ben el kellett volna végeznünk, de nem volt erőnk hozzá. 1962. első negyedévben feltétlenül végre kell hajtanunk a Politikai Bizottság határozata értelmében. A Budapesti Pártbizottság úgy döntött, ho^y minden kerületi apparátussal eszmecserét folytat a kádermunkával kapcsolatban. Ennek az a célja: tisztázza a szemléletet, felvesse, hogy milyen prob'"N lémákat kell megoldani az elvtársaknak. A Végrehajtó Bizottság 1962 első ülésén hozott olyan határozatot, melynek értelmében a kerületi P.B. apparátus dolgozóinak, valamint a 19o társadalmi munkatársnak a választások alatt végzett jó munkájukért elismerésünket fejezzük ki. A VB. külön elismerését fejezte ki Várhegyi és Wéber elvtársnak, akik igen aktivan vettek részt a választási munkák előkészítésében. Három kérdést emeltünk ki: a párttagság aktivitása igen pozitív volt. A taggyűléseken 99 %-ban vettek részt, a felszólalásokban 49 %-ban. A másik ilyen pozitív jelenség, hogy a XXII. Kongreszszis idejével egybe estek a vezetőségválasztások, ugyanakkor az ellenség is több .rémhírt dobott be a dolgozók felé és mégis munkánkat eredményesnek mondhatjuk. Külön örvendetes az, hogy a résztvett pájgtonkivüliek igen aktivan bekapcsolódtak a taggyűlés munkájába. A felszólalások jók voltak, több problémát vetettek fel és é|>pen ez kötelez bennünket arra, hogy ezeket tisztázzuk és ^ megfelelő válaszokat adjunk a felvetett kérdésekre. A VB. olyan tapasztalatot is leszűrt, hogy elméleti kérdésekkel a taggyűlési beszámolók nem foglalkoztak, megkerülték ezeket. Ennek okát elsősorban nálunk kell keresni^ mert pl. a ltongreszszusi anyag elméleti vitáira nem megfelelően készülnek fel az elv- . társak, még a kerületi P.B, tagjai sem. A másik igen fontos kérdés, amely a vezetőségválasztásokon felmerült, egyben figyelmeztető is a P.B. fele. Voltak olyan alapszervezetek, ahol a nyiit szavazás alkalmával loo %-os volt a jelöltek mellett való kiállás, ugyanakkor a titkos szavazásnál egyes elvtársak felé sok ellenszavazat volt. Meg keli nézni: mi ennek az oka, A másik komoly hiba, hogy a pártegysóg terén baj van egyes üzemekben, amit szintén tisztázni kell. Egyes taggyűlésen helytelen hangulat volt tapasztalható a pártonkivüliek meghívásával kapcsolatban, ahol a parttitkár elvtarsaknak komolyan fel kellett lépni annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság határozatát végre tudjuk hajtani. Pl. Dikó elvtársnot több esetben megtámadták, hogy miért kellet meghívni pártonkivülieket is. Vagy pl. a Vifoprban felvetették, hogy minek kell a pártonkivülieknek a taggyűlés munkájában resztvenni? amikor nem szeretnek társadalmi munkát végezni és nem érdekli őket semmi. Itt van pl, a Rendőrség problémája, amikor x felvetettült az elvtár saknalt, hogy helyesnek tartjált-e a javaslatot azt válaszolták igen és amikor a titkos szavazásra került a sor, nem választották meg az elvtársat. L------------------
