Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1961-04-14
I — 7--------------------r n f r *_r. Bírálják a gazdasági, műszaki vezetés magatartását,„ IL-' az igazgató ’ ó s az’ osztályve^etők művezetők közötti kapcsolat merev, "rendelke■ zési'* :jéTlegü. A Finommechanikai Vállalatnál mondták el, hogy az igazgató élvtárs rendeletileg megszüntette a reggeli szünetet r a dolgozók! nak nincs módjuk enni - a művezető viszont ehet munkaidő alatt - ugyaníj akkor rászól-a dolgozókra, ha esznek,, •j Elhangzott a munkások részéről olyan vélemény is, hogy a felső üzemi • vezetők egymás között liberális magatartást tanúsítanak a ,1Ie se bánts, én sem bántlak" elv alap-ján, Bírálják, hogy a vezetők keveset látogatják a munkahelyeiket, A dolgozók úgy látják, hogy a felelősségrevonás mértéke nem azonos a hibák nagyságával, A fizikai dolgozókat kisebb hibáért nagyobb büntetéssel sújtják, mint a gazdasági vezetőket esetleg nagyobb hibák miatt, A gazdasági vezetőket nagyobb hibákért esetleg . szóbeli feddésben részesítik. Az üzemi kollektívák kialakulásával kapcsolatban az tapasztalható,hogy jelentősen megnövékedett az üzemi dolgozók között azon rétegek befolyá-''"'' sa, szelepe és jelent őségé, akik sok éve egy. helyen dolgoznak, akik lényegében a tős-gyökeres munkásokhoz tartoznak, A törzsgárdára számitan! lehet, 3z első pillanattól kezdve - egyes esetektől eltekintve - ■ i a rendteremtés mellé álltak, és egyetértettek azzal, hogy a munka jobb megszervezésével használják ki az összes lehetőségeket a termelés területén, Hangsúlyozták: ők mindont elkövetnek, hogy az általános rendteremtés minél gyorsabban befejeződjék, hiányolták azonban a vezetés átgoriilfilt.v..gyakcrrlatias intézkedéseit. Hiányolták, hogy nem vonják őket eléggé a saját területükön a végrehajtandó feladatok megtárgyalásába. Ma már nem tartják elegendőnek, ha csak saját feladataikat ismertetik velük, hanem igénylik az egész üzemet átfogó intézkedések megismerését, -A törzsgárda kapcsolata az uj dolgozókkal és a fiatalokkal leginkább a munkamódszerek és a tapasztalatok átadása területén mutatkozik meg előnyösen. A törzsgárda tagjai számos üzemből ssóvátették, hogy az anyagi megbecsülés nem tükrözi az üzemben töltött évek számát és a mun- H ka területén szerzett tapasztalataikat. Helyeslik a hüségjelvény bevezetését, ebben erkölcsi megbecsülést éreznek. Néhány üzemben a nyereségrészesedés- elosztasánál figyelembe veszik az üzemben eltöltött évek számát is, hűség-jutalom formájában, A t?Örz.sgárda tagjai képezik a - párt és tnmegszervezetek gerincét az üzemedben* Ilyen ’ értelemben a törzsgárda szerepének megnövekedése egyben a párt és tömegszervezetek szerepének megnövekedését is jelenti. Ilyen értelemben az az elismerés, amely ma már a hüség-jelvén jek , torz sgárda -j elvények bevezetésén keresztül jutott a dolgozóknak, egyben a párt és .tömegszervezeti d'ölgozók felé irányuló elismerést is kifejesik,.Eu a jelenség azonban azt is mu; tatja, hogy a munkásosztály e része tekintélyének növekedése még az u.n, n.em-pclitizáló “szak-barbár" dolgozók előtt is növeli a törzsgárda •és egyben a párt és tör.egszervez et ek- tekintélyét * Az utóbbi időben a dolgozók bírálatának nyílt, durva.elfolytása nem tapasztalható, A dolgozók kérdésedre általában választ adnak, sőt bizonyos mértékig bátorítják :Ls őket. hogy m od:ják el. véleményüket, A bírálat területén azonban rendkívüli károsan hat az a tény, hogy helyenként elbürokratizálják a javaslatokat, illetve a feltárt hibákat nem szüntetik rcog0 n / o L--------------_j
