Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1959-08-27
r “i A vállalatok vezetőinél általánosan elterjedt az a nézet, hogy a III. negyedév folyamán esetleg bekövetkezhet az alngrentabilitás és ezzel együtt az önköltségi szint további feszítése. Általános panasz a vállalóknál az is, hogy a vállalati korrekciós igényeket a felügyeleti szervek csak az év lezárása után bírálják el és attól függően teljesitik, vagy nem teljesítik, hogy a vállal.t végsősörön milyen eredményt ért él. Ha a vállalatok jő eredményt értek el akkor korrekciós igényeiket nem veszik figyelembe. Ugyanakkor a minisztériumi korrekciós' igények a felmerülésük idején azonnal végrehajtást nyernek. Az I. félév tényszámai alapján feszítettnek látszik a Kerámia Téglagyár a Budapesti és a Kermáia Tűzállóanyaggyárak, lazának mondható az ORION, a Vegyipari Gép- és R diátorgyár, a Malomgépgyár, Qaeiltál alaprentabilitási kulcsszáma. ° Az alaprentabilitás hóváhagyása után megáll api tás r a kelti lt feszitettebb önköltségi tervek lényegében sokkal helyesebben méri fel az 1959 évi^ reális lehetőségeket. Véleményünk szerint az 1959 évi kedvezőbb feltételeknek az önköltségi szint megállapításánál figyelembe kell venni. Nem volna helyes, ha a nyereségrészesedés növelése egyszerű adminisztratív intézkedés következménye lenne. Az a helyes, ha a vállalatok tényleges erőfeszítésének lesz a következménye. Meg kelljegyezni azt is, hogy az alaprentabilitás és az önköltségi szint további feszítésének kihatását a nyereségrészesedés mértékére ma még nem lehet tisztán látni. Ezért van az, hogy jó néhány gazdasági vezető nem akar nyilatkozni a nyereségrészesedést illetően. Pl, a Budapesti Konzerv igazgatója kijelentette: "erről egy büdös szót sem lehet kivinni!" A BZKEIÍSZ igazgatója szerint csak novemberben lehet a számokkal kijönni, a Növényolaj és Szappangyár Ü.B. titkára szerint egyáltalán nem lehet nyilvánosságra vinni semmit, mert tavaj megjárták. Az elmúlt hónapban iparáganként megbeszéléseket folytattunk az Ü.B. titkárokkal, megállapításunk az, hogy ezek a megbeszélések igen_hasznosak voltak mind a két részről. Kölcsönösen tájékoztattuk egymást_ a Kongresszusi raunkaverseny és egyéb üzemi problémákról. Az Ü.B. titkárok javasolták, hogy negyedévenként rendszeresen tartsuk meg ezeket a beszélgetéseket. Néhány általánosan tapasztálé jelenség: _____ Egyes azonos profilú vállalatok között tapasztalatcserék indultak meg. Kölcsönös gazdasági szerződést kötnek az e^yprofilú vállalatok, pl. a VK és a Glemen Gottvald, a Radiátor és a lánggépgyár Stb. Sikerült megállapodni az Ü.B. titkárokkal a munkaverseny nyilvánosság általános formáiban, tisztáztuk ki a felelős a verseny nyilvánosságáért és azt, hogy a szakszervezetek a munkaver'seny gazdái. Az Ü.B. titkárok javasolták kerületi, vagy legalább ^is iparági szinten művezetői konferenciákat tartani. Nekünk az a véleményünk, hogy csak ^ üzemi szinten volna helyes ezeket o. konferenciákat ^megszervezni. Egyébként túl nagy plénum jönne össze és nem lehetne eléggé konkréttá^tenni. Az Üzemi Tanácsok általában szociális kérdésekkel és a nyereségrészesedés problémáival foglalkoznak, arra kell rászorítani őket, hogy a termelés kérdéseivel és ezen belül a munkaversennyel is foglalkozzanak. Az az általános tapasztalat, hogy a fiatal műszakiak nincsenek megbízatásokkal "leterhelve", hasznosnak látszik üzemenként őket összehívni Ó3 velük elgondolásaikról, munkáikról elbeszélgetni. Az a megállapításunk, hogy a Szakszervezeti Bizottságokban létrehozott kommunista frakciók nem működnek, nem töltik be szerepüket. Bár a termelés kérdése általánosan előtérben van, sok helyütt * 1 ' — 1 1 \--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------L----------ui— _j