Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.15.a/3)

1958-10-13

........ I .. II ------------------------------------------------------­r i ' -l ).- 3 -3z megmutatkozik abban , hogy az osztályvezetők közül egyesek nen vesznek riszt Áb. ülésekén, javaslataikkal, észrevételeikkel non foglalkoznak megfelelően. Pl. oktatási osztály, lakásügyi osztály A tanácstagok munkájának vizsgálatánál megállapítható, hogy lénye­ges,—de nág mindig nem kielégítő - javulást észlelnek a három év előtti helyzothez_ viszonyítva. Tanácstagjaink ogyrószo - különösen az 1954-be.p megválasztottak - ixá már tisztában van funkciójával. Bizonyos_mértékben sikerült elérni, hogy tanácstagjaink ogyrószo politikailag is szinte körzete gazdája legyen, p^. Kerekes elvtárs,. Gubriánszky Mária, Udvardi Lajos stb. Szükséges annak megállapítása is, hogy egyea tanácstagok nem töltik be szerepüket. Ezek sajnos lakóhelyükön sem rendelkeznek olyan tekintéllyel, moly biztosítaná a Tanács államhatalmi funkciójának maradéktalan érvényesülését# O Ennek a helyzetnek okát a bizottság abban látja, hogy a tanácstagok jelölésénél nen mindig a politikailag képzett és a lakosság körében ’ köztiszteletben álló személyre esik a választás. Egyes esetekben az is előfordul, hogy a tanácstag iszákos, funkciójához nen méltóan vi­selkedik. Sokat árt a Tanács tekintélyének, hogy' a tanácstagok közül többen a lakosság problémáival kapcsolatban felelőtlen Ígéreteket tesznek, amelyeknek végrehajtása lehetetlen. Olyen tanácstag is van, aki egyáltalán nem törődik*’a közfeladatokkal , pl. Rokop. Az újonnan megválasztandó tanácstagok fele feltétlen el kell érni, hogy funkció­jukat c. jövőben nocsak postanunkaként fogják fel. A tanácstagok tá­jékoztatása érdekében a VB. helyes kezdeményezést valósított meg az információs iroda létrehozásával. Szükséges, hogy úgy a tanácsülésen, mint állandó bizottsági stb. üléseken ennek igénybevételére vala­mennyi tanácstagot serkentsék. Ugyancsak szükségesnek tartja a bi­zottság, hogy időközönként a tanácstagok - mivel azt akarjuk elérni, hogy körzetük politikai gazdái legyenek - megfelelő politikai tájé­koztatót kapjanak. A .bizottság megállapítása szerint a Tanács iránt a lakosság részé­ről növekedett a bizalom. A tö megkap csőiét szélesítésének több formáját ismerjük. Ezek vizsgálata során megállapítható, hogy a tanácstagokat hivatalos fogadé óráikon a lakosság kevősbbó, ezzel szemben lakásukon annál többször keresik fel. A másik forma, mely tulajdonképpen megmutatja a tanácstag és választóinak kapcsolatát, a beszámolók. E tekintetben örvendetes fejlődés tapasztalható úgy az 1955-ös, mint az elmúlt évi beszámolókhoz képest. Amíg 1955-ben átlagban 49 fő jelent meg egy beszámolón ós 1957-ben az őszi be­számolókon 52 fő, addig ez év tavaszán 6o fő vett részt átlagosan cgy-egy beszámolón /67oo választó/ és 12oo felszólalás hangzott cl. A^tanács tönogkapcsolatának egyik fontos szerve a lakóbizottságok hálózata, az ellenforradalom alatt csaknem teljesen felbomlott s igy a legutóbbi időkig nem is működött. Ennek s szervezetnek újjá­szervezését a Tanács eredményesen fejezte be napjainkban# A tö­megekkel való kapcsolat javításának fontos eszközét az aktíva há­lózat kialakulását és bővítését a Tanács som használja ki. Sem az állandó bizottságok mellett, s«üo ideiglenes bizottságoknál non mű­köd nők t andc s-aktívák. Lr-------zJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom