Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1980-02-23
i I , I a pai JEGYZET jelenleg végzik tanulmányaikat. A pártmunkát hivatásuknak érzik, a gyakorlat- j cswla bán szerzett tapasztalatokkal segítik a párthatározatok megvalósulását. Az appa- í a len rátusban a cseréket tudatosan, az utánpótlás biztosítását a kádermozgatási terv- ; incgt; nek megfelelően hajtottuk végre. A pártbizottság megítélése szerint az apparátus nősíti- felkészültsége és ügyszeretete alapján - alkalmas a tartalmasabb, színvonala- maszi sabb munka végzésére. Az apparátus munkájában erősíteni kell az értékelő, elem- | nyeit, ző munkát. Minden eszközzel küzdeni kell az apparátus munkájának hivatali, tásán bürokratikus vonásai ellen. komn Gyakorlattá vált a káderekkel való célirányos foglalkozás, a politikai és | zettse szakmai továbbképzésükről való gondoskodás. Pártszervezeteink a korábbiaknál megb megalapozottabb, hosszabb távra szóló káderképzési, továbbképzési, utánpótlási ’ párto tervekkel rendelkeznek. A kerületi pártbizottság káderutánpótlási tervének meg- g felelően az elmúlt 5 éves időszakban az MSZMP KB Politikai Főiskolájára 16 I fegye elvtársat iskoláztunk be, közülük öten már eredményesen befejezték tanulmányai- S A fej kát. A beszámolási időszakban 18-an egyéves, közel kétszázan öthónapos pártis- | lesét kólát végeztek. A beiskolázások a káderképzési és -utánpótlási tervek alapján | a fe„ történtek. A kiválasztás és az előkészítés eredményességét igazolja a hallgatók I n; fc| helytállása az iskolán, s az ott tanultak hasznosítása a gyakorlatban, a különböző I, eljárá párt-, állami és tömegszervezeti funkciókban. í megái A kerületi pártbizottság hatáskörébe 42 állami, tömegszervezeti és gazdasági | tésbei vezető munkakör tartozik. Ezekben a káderhelyzet alapvetően megoldott. A ve- ii tlisc ( zctők eredményesen és áldozatkészen látják el feladataikat. Többségük politikai >5 erköle és szakmai felkészültsége, emberi és vezetői magatartása megfelelő. Felelősséggel I élnek a rájuk bízott hatalommal, a közösség érdekeit a népgazdaság érdekeivel jobbi összhangban képviselik. Egyre többen vállalják a népszerűtlen feladatok megöl- I számi dását is. A vezetők egy része azonban - a körülmények és követelmények változása során - nem képes élni a funkciója ellátásához a törvény által biztosított % j ..( hatalmi eszközökkel. Munkájukban megtorpanás és határozatlanság tapasztalha- § niegfe tó, döntéseik, fellépéseik bátortalanok. Hajlamosak a magyarázkodásra, a kibú- g , r vók keresésére és néha az egyéni érdekek túlzott hangsúlyozására. A közép- és . felsővezetők közül egyesek félreértelmezik és kihasználják a nyugdíjkort megélő- g Kevés ző védettséget. A kerületi pártbizottság c jelenség felszámolása érdekében elvi Nem alapon lépett fel, az alkalmatlanná váló vezetőket figyelmeztette vagy kezdemé- tevék nyezte a cseréjüket, leváltásukat. Ezekben a kérdésekben is javult a kapcsolatünk a helyi párt- és társadalmi szervekkel, illetve az irányító minisztériumokkal. A káderutánpótlás nevelésével - döntő többségében - helyi erőkből oldottuk .°f j\! ...... felelős meg a szükséges csereket. ^ A kerületi üzemek, intézmények, személyzeti munkájában - a párt irányít ás Hm' eredményeként - a káderpolitikái elvek érvényesültek. A hatáskörök rendezését követően az alapszervezeti véleményezési jogkör gyakorlása útján a pártszervezetek érdemi módon foglalkoztak a káderkérdésekkel, s így a testületi döntések vizsga megalapozottabbá váltak. Mind jobban érvényre jut az az elv, hogy a káderek g; )esztes ügyében ott döntsenek, ahol a munkájukat, magatartásukat a legjobban ismerik.. nC^ ^ A kádermunka demokratizmusa tovább fejlődött, javult a minősítések tartalma ff*’ a és színvonala. A szakszervezeti és a KISZ-tcstülctek véleményezési jogkörének aljékozt; kalmazásában is tapasztalható fejlődés, de sok még az értetlenség. A személyi rc’ cz kérdések eldöntésénél nem megfelelő a gyakorlat. A kádermunka fejlődése melnyújtó lett helyenként a pártirányítás és ellenőrzés még nem mindenütt kielégítő. A pártságok szervezetek egy része nemcsak bátortalan, de igénytelen is. üzemi Az üzemi pártbizottságok, pártvezetőségek és az alapszervezetek többsége z°" ^ sokat tett azért, hogy erősödjék a pártfegyelem. A XI. kongresszus által megfőre e"‘ galmazott magasabb követelmények, megértetése érdekében a pártszervezetek testületi ülésen és taggyűlésen gyakrabban tárgyaltak pártfegyelmet erősítő napirenzelési deket. Fejlődött a párttagság politikai, erkölcsi értékítélete, amely kisugárzik a gazda pártonkívüli közösségekre is. Elmarasztalták a párthatározatok felületes kezelőit, lem \ L 38 7" ■ ■ • 1 ■■■ > ■ » 1 ■ 1 r 1 ■ * ----------------------------—
