Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1980-02-23
r~ ~”i £ kaszerv&C/és kérdéseivel való foglalkozást. r977-ben kerületi és üzemi ankétokon JEGYZET 9 összegeztük ez irányú tapasztalatainkat. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évek hoztak bizonyos előrelépést. A Köb. Textilművekben külföldi szervezéssel 30- 40% ■os termelékenységemelkedést értek el. A KIPSZER-nél a teljesítmény- és j minőségi bérezésben, az EVIG-nél a 3 M-módszer kiterjesztésében, a FÉKON- nál és az EGYT-nél vagy a MEDICOR-nál a DH-munkarendszer bevezetésében, a FIM-nél a számítógépes termelésirányítás feltételeinek kidolgozásában, a Köb. Sörgyárban és az ÉPTEK-nél a szállításszervezésben jelentős előrelépést tettek. Érdekes kezdeményezés a MFiDICOR-nál az üzemi szervező brigádok létrehozása, rajtuk keresztül a munkahelyi kollektívák bevonása a szervező munkába. Ugyanakkor a szervezés hiányosságaira is utal, hogy nincs előrelépés a műszakszám emelésében, a nagy teljesítményű gépek kihasználásában, a túlórák számának alakulásában. Sok esetben a folyamatos munkaellátás hiánya gyengíti a szervezési erőfeszítések eredményességét. A vállalati vezetés egy része még nem ismerte fel eléggé a tudatos szervező munkával elérhető előnyöket, nem tekinti a szervezést lényeges vezetői feladatának. A szervezésfejlesztési munkánk egyik legfőbb akadályának - különösen a politikai munka oldaláról - az emberi tényezőket. a szemléletbeli torzulásokat kell tekinteni. A középvezetőknél a megszokotthoz. való ragaszkodást, a tartalékok gyűjtögetését. A szervezők vonatkozásában az üzemi kapcsolatok és ismeretek hiányát. A felsőbb vezetőknél a látványos eredményekre való törekvést. Több vezetőnél jelentőséggé vált, hogy nem vállalják a konfliktushelyzeteket. Pozíciójuk jelentőségét esetenként a vállalati nagyságrend megtartásában vagy bővítésében látják, és néhány helyen emiatt is szaporodik a beosztott felső vezetők száma. Politikai munkánkban azonban változatlanul azt kell hangsúlyoznunk, hogy csak a szervező munka színvonalának emelésével, a rendelkezésre álló eszközök és szellemi kapacitások teljes felhasználásával érhetjük el a gyorsabb előrehaladást. A kerületi iparban, építőiparban a fizikai dolgozók átlagbére 1975 és 1979 között 29,8%-kal (évi 7,4%-kal), a nem fizikai beosztásúak átlagbére 27,5%-kal (évi 6,8%-kal) emelkedett. Az átlagkereset a munkásoknál évi 6,4%-kal, az alkalmazottaknál 4,2%-kal nőtt. A fizikai dolgozók átlagkeresete a kerületi átlagot meghaladó mértékben emelkedett a textil-, a ruházati cs az építőanyag-iparban. Ennek ellenére ezekben, valamint az elektronikai iparban a legalacsonyabb az átlagkereset (3200,- Ft és 3580,- Ft között). A közlekedési, a kohászati és az építőanyag-iparban az átlagjövedelem meghaladja a 4000,- Ft-ot. A nem fizikai foglalkozásúak átlagkeresete 43 5 7’“ Ft. Ez alatt van jelentősen az elektronikai, a gépgyártó-, a tömegcikk- és a ruházati ipar, felette a gyógyszer-, a kohászati és az építőipar. A nem fizikai és a fizikai állománycsoport alapbérkülönbsége a legkisebb a gépgyártásban (126,- Ft), legnagyobb a vegyiparban és az építőiparban (1000,- Ft). A nem fizikai dolgozók keresetének átlagszáma adatainkban magában foglalja a vezető állásúakét is. A vállalatoknál az utóbbi években jó törekvések vannak, a differenciált, a végzett munka mennyiségét és minőségét jobban elismerő bérezés bevezetésében, előrehaladásuk azonban nem jelentős. V áltozatlanul hatnak a nivellálási törekvések, a szociális megfontolások.. Az eddigi szabályozó rendszerek nem tudták biztosítani, hogy az egyes vállalatok, termelőegységek munkájának, hatékonyságának különbsége a bérfejlesztési lehetőségekben reálisabban tükröződjék. A munka szerinti differenciálás eszközeivel a vállalatoknál az eddigieknél jobban is lehetett volna élni, de a teljesítményekhez igazodó bérezés kiterjesztését akadályozta - többek között az is -, hogy kevés a jól képzett, megfelelő gyakorlattal rendelkező normatechnológus szakember. Az e területen dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése sem megfelelő. Néhány vállalatnál torzulások jelentkeztek a szellemi foglalkozásúak jövedelmi viszonyainak alakulásában Ez különösen erős feszültséget okoz a fiatal műszakiaknál, és egyes művezetői kategóriákban. Ehhez járul még az egyes iparágak közötti eltérés. A dolgozók élet- és munkakörülményei fejlődtek. Javult a munkavédelmi .......... 1 ■■ J 1 » ■ 1 1 1 1 1 1 f ■ M ^---------------11
