Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.15.a/1)
1957-06-02
Ugyanakkor0 a^kommunista kádereket sokszor jé lent éktelen hibák miatt kritizáljuk, le váltogatjuk, ütöttük-vertük ,és ezzel arra kényézeritettük, hogy újabb helyre menjen. Ez volt a hosszabbik \ ^ I eset., de- a jobbak esetben a más területre való áthelyezését -is * igen sokszor és ^néha indokolatlanul is használtuk és ezt a Radiátor- • : ' gyári kommunisták igen sérelmezik. .:‘ Hozzászólásom második részében, mint az-érte kéziét mérnök küldött-, .- ; . je - szeretnék a párt és az értelmiség szélesebben a munkásosztály es az értelmiség kapcsolatával foglalkozni, fontosnak tartom,hogy • ezzel a kérdéssel itt foglalkozzunk, mert ezen az értekezleten - ’ ! ■ a kerület legjobb fizikai dolgozó^ túlnyomó többségben vegznek részt, , akikkel résziben ezeket a problémákat megvitatni szándékszom,' más- -v /'■ részről ezekben a problémákban a saját területükön éppen a lég> ' ° jobb fizikai dolgozók segíthetik a megoldást.-v Á problémákat történileg két szakaszraxibontom: egyrészt az októ- 11; /’f bér előtti helyzre, másrészt az október után kialakult helyeztre: || ' Mi volt a helyzet október előtt ?! :■ . Engedjék,meg, hogy ezzel kapcsolatban idézzem Rákosi elvtársnak az . MDF III.Kongresszusán tartott beszámolójából az idevonatkozó- részt v: /: a beszámolóból szusz érint idézi:/ y * ; Ez volt az értelmiséggel kapcsolatban a vélemény akkor és ez az y . eImélet uralkodo.11 a párton beoül, hiszen mindezeket a párt akkori • főtitkára mondotta, Úgy, ahogy amikor a marxista-leninista egyetem egyilrszemináriumán osztályából többen azt vitattuk, hogy ez a . ‘ .megállapítás az értelmiség ^egészére nem általánosítható, válasz.ul azt felelték: hogy túlzottan baloldalról.Ítéljük^meg az értelmiség problémáit, és ha a párt főtitkára mindezeket megállapította,akkor ^ • mi is „elfogadhatjuk. ' Kern sokkal az októberi események élőtt látott; napvilágot az MDP értelmiségi határozata is, amely egyrészről az értelmiségnek a szocializmus építésében betöltött fontos szerepét hangsúlyozta, más- - m részről azonban aartMDP és az értelmiség kapcsolatának megszilárdi- ’ tását, elsősorban ^nyagi megbecsülésekben, autó juttatásokban és- hasonlókban látták. Hangsúlyozta bár a határozat az értelmiség építő munkában való bevonása fontosságát, de a gyakorlatban ez nem igen valósult meg. Ugyanebben az időben az értelmiség pedig külön• . bozo társadalmi területeken már megkezdte a'maga helytelen irányba ,eltolódó vitáit, /jpetőfí-kör, írószövetség,sto.:/ \ • Fenti 'intézkedések melleit ugyanakkor kevéssé volt munka olyan fontos területen, mint a szellemi és fizikai munka közötti különbsé> gek felszámolása, és Az e különbségtől esetleg fakadó ellentétekmegoldására, sőt & fenti Intézkedések még csak elő segítették,hogy a párton helül és *a párton kívül is az értelmiség és a munkásosztály egymástól eltávolodjék. Jellemző erre á korszakra.az is ,hogy • , - úgy látszott, mintha az értelmiségnek e;:y része,ideológiai szempontból túlszárnyalta volna a párt vezető apparátusát, mivel a párt • nem ideológiai vitákon, hanem határozatokkal, melyeket később. / nriss.zavont - igyekezett megoldani az-értelmiségi problémákat. L—... z -... í ’ —-ü
