Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/11)
1987-09-15
I I- 2 -Fehér Ferenc: Amilyen szép, konkrét a vége, annyira általános az eleje.I/a-hoz: ezek helyett konkrét megfogalmazások kellenek. Az egész stabilizációs és kibontakozási programmal kapcsolatban az időtávok meghatározása állandó és általános kérdés. További kérdések a bérreformra vonatkozó megfogalmazás, vagy a szoc. brigádok dolga. A 7. oldalon található a jövőre vonatkozó pártmunka lényege (propaganda) ezért sokkal fontosabb helyre kéne tenni! (Ironikus megjegyzéseket tesz a bürokratikus vonások "saját kezdeményezésű" felszámolásának szándékára.) 7. oldal 5/b: kritikusnak tartja a tervezetben szereplő mondatokat, mert mi a közmegegyezés, kinek mi a feladata? Milyen munkamódszert ajánlunk? Végül is "ebből a balhéból ki, mennyit visz el?" Il.-höz: sok minden kimaradt Pl. műszaki fejlesztés, a tanulás a tudás érdekeltségi kérdései. Hiányzik a tudományos kutatás, a hiányok a sorrendiséget is vitathatóvá teszik. Adamis Zoltán: A legvégső változatban is meg kell tartani ezt a hármas tagoltságot! A konkrétság is fontos benne. Az I-es részhez: fontos az elvi iránymu^ < tatás, de a megfogalmazottak (6.pont) kerüljenek részletesebb kifejtésre. A lényege, hogy a kerület kb. lo ezres párttagsága mit tud majd tenni, alapvető, hogy a kerületi és közbeeső PB-k hogyan tudják kézbefogni a folyamatot. A követelmények szintjét meg kell határozni, hogy minden alapszervezetben tudjanak igazodni hozzá! A párttagsági könyvek cseréjéhez szorosan kapcsolni kell. Feladatnak látja a sajátos helyzet áttekintését, átgondolandónak, hogy mit tudunk kezdeni a kerületi párttagsággal, hogyan tudjuk magunk mellé állítani. Javasolja, hogy a megfelelő helyeken határozottabb legyen a megfogalmazás. Pl. áttekintés helyett ellenőrzés___ Marton Imre: a korábbi vitához: kiemeli, hogy mennyire szükséges a konkrét intézkedések ismerete a feladatok meghatározásához; ez t eszi lehetővé az információkban rejlő tartalmak mozgósítható erejűvé válását. A jövő feladataiból a lényeget ismerjük: milyen nehéz helyzetben van az ország, I a felső vezetés jó döntéseket hozott, de nem tudták végrehajtani; vagy rossz döntéseket jól hajtottunk végre?... Döntő, hogy a széleskörű vélemények ismeretében a felső vezetés ne kényszeritse a helyieket szűk, korlátozott tervek elkészítésére (olykor országos szemléletben kellene gondolkodni.) Nagy trendekben a politikának is alternatív tervekben kellene kidolgozni követelményeit, a feltételekhez igazodva. így sokkal konkrétabb feladatmeghatározásra nyilik alkalom. A gazdaságot a vállalati helyzet határozza meg. Várhatók megszüntetések, mi lesz a cselekvés iránya? A nemzetközi munkamegosztás rendszerében nem meghatározott, hol tudunk áttörni. Szellemi színvonal növelése nélkül se kibontakozás, se áttörés nem képzelhető el. Lényeges feladat, a politikai felkészülés a feladatokra, vagy vállalni a szembesülést az ideológiai problémákkal.... Állandó ellenőrző, értékelő konzultációkra van szükség alsó és felső szintek között, hogy úrrá tudjunk lenni a folyamatokon. A kerületi feladattervhen a várható helyzet alakulására, a fő irányvonalakra épitett feladatok kellenek! Nagy Ferenc: a pártellenőrzés nagyobb igényét fogalmazta meg. Marton Imre: javasolja, hogy a munkabizottságok véleménye mellékletben szerepeljen a PB anyag mellett. r f Takácsné elvtársnő: javasolja, készüljön ajánlás az alsóbb pártszerveknek a valóságos helyzet feltárása igényével, a koncepció kialakítására. 4 — — —-------------------------------------------------------------___---------------------------- . -------— I ■" " ' ^ 1 UJ 1 '1 * -30 •
