Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.14.a/11)
1987-04-21
i I ” 5 ~ t A vélemények elemzése alapján a Szovjetunióhoz fűződő viszonyban pozitiv irányban történt elmozdulás. Eredménye a a befogadókészség, amely a meg' érteni akarásban nyilvánul meg, és a megismerés különböző formáit használja ki. Szorosan kapcsolódik ehhez a szocializmus jövőjét kutató véleménycsokor. Ennek lényege tapasztalatunk szerint nem a "van-e jövője?", hanem a "megújulási képesség távlatai milyenek?" kérdésben összegezhető. Az a pesszimisztikus "távlat-kép", amely még fél évvel ezelőtt is jelentős rétegek véleményét tükrözte, a legutóbbi időszakban a részletkérdésekre tevődött át. Ilyen a műszaki fejlődés jövője, a gazdasági reformfolyamat útjai és a "válság"- elméletek. Ezekben egyes túlzó vélemények már "válság-szindrómát" emlegetnek, amelyet az egész szocialista táborra vetítenek. E mellett a Szovjetunió békepolitikája, a leszerelés és az emberiség jövőjének biztosítását képviselő lépései újabb pozitiv visszhangot váltottak ki. Az internacionalizmus más kérdéseiben megjelenő nézetek egyfelől a szocialista országokkal kapcsolataink minőségét és problémáit taglalják, amelyekben a másik ország gyakorlatára bizalmatlanul tekintő állásponttól az érzelemmegnyilvánulások legszélesebb skáláját lehet tapasztalni. Ennek jellemzője az az érzelmi beállitottság, amelyben a nemzetközi kommunista mozgalom féltése (pl. a jobboldali pártok, kormányok megerősödésétől), is megjelenik együtt a baloldali, sőt alternativ mozgalmakkal szimpatizáló véleményekig. A nemzetközi szolidaritás tartalmának korszerűbb felfogása iránti igény is kifejeződik. A szocializmus magyarországi fejlődésének mai kérdései a kerületi közvéleményben, a párttagság vélekedéseiben általában nem térnek el az általánosan tapasztalttól. Erőfeszítéseink, amelyek a válaszadás, a tudományos részeredmények megismertetésére irányultak, napjainkban nem képesek minden kér- I désben feloldani a statikus, sablonosán továbbélő elméleti vonásokat. Ennek a tevékenységnek legfőbb csomópontjait erőteljes rétegdifferenciáltsággal szükséges meghatározni. 3./ A gazdasághoz fűződő ideolgóiai, tudati kérdések rendkívül szerteágazó, egymást olykor kizáró, máskor átfedő, ellentmondó vélemények, ismeretek, álláspontok keveredését mutatják. (o , J u ' ~ — — " * A ..*. r '
