Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.14.a/11)
1984-11-13
- - • • ”” “ "" "— 1 -1 '— ■—ig»——---r—------n—p-----—^---------------------------------- — • -b ^OSB «§ • . IITM i- 3 -Nem volt egyszerű feladatunk akkor, amikor szinte kizárólagosan értelmiségi körökből megindult -és folyóiratokban is helyet talált magának- a "nemzetprobléma" antimarxista felvetése, problémája. Azt tapasztaltuk, hogy ma is sok az eszmei ingadozás e tématerületen, ha nem is a napi politikai problémák sorában, bár nyilvánvaló, hogy ezekre is hatással van.Vannak akik a magyar nemzet jövőjét a "gazdaságcentrikus" politikától és ennek "megideologizálásától" féltik, vagy a politika helyrehozhatatlan, vétkes hibájaként dramatizálják népszaporulati, öngyilkossági tényszámainkat, és a szocializmus embertelensége következményeként az alkoholizmust. Nem erősiti eszmei- politikai egységünket az a tény sem, hogy a nemzetiségi feladatok, kérdések nem egyforma tartalommal közelítenek az egyes szocialista országokban, és ezen is táplálkozik, kifejlődik a nacionalizmus. A szocialista hazafiság és nemzetköziség dialektikus fogalornpár[Xk jának gyakorlati érvényesítését az ideológiai, politikai nevelőmunka egyik lényegi kérdéseként kezeltük. Mai tartalmának megítélését számos külső és belső tényező aktuálisan is determinálta. Az emberek jelentős csoportjainak gondolkodáséiban, az egyének megnyilvánulásaiban gyakran kiderült e fogalompár felszines értelmezése, viszonyának mechanikus szétválasztása, sőt szembeállítása is. A pártszervezetek az ideológiai munka általános részeként zömmel részterületekre bontva, de folyamatosan foglalkoztak a hazafiság és az internacionalizmus elméleti, gyakorlati kérdéseivel. Marxísta-leninista világnézeti alapokból kiindulva konkrét gazdasági, nemzetközi politikai kapcsolatok megítéléséhez kötve törekedtek szólni, megértetni a hazához, a nemzethez, a szocialista közösséghez fűződő értelmi-érzelmi viszonyok fejlődését, változásait, ellentmondásait. Érdeklődéssel kisérték figyelemmel a kommunista és munkásmozgalom, a haladó erők erőfeszítéseit is. i Sok, gyakran lezáratlan vita forrása a magyar gazdaság és életszinvonalpolitika eredményeinek, erőfeszítéseinek és gondjainak helyzetmegítélése, a KGST összmunkájáról alkotott kép. Újratermelődő gondokat okoztak a szocialista országokban élő magyarságért való aggódás nacionalista felhangjai.-__-------------------— j
