Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.14.a/11)

1984-11-13

I - LG - |

I Ebben jelentős szerepet játszik, hogy az MSzMP közel 3 évtizedes te-I vékenységének eredményeit nagyra értékelik, működésének nyíltságát

| általában bizalommal viszonozzák. Az utóbbi időben erőteljesen je-I lentkeznek azonban azok a vélemények, amelyek a párt vezető szere-I pének érvényesülését minden olyan kérdésben számonkérik, amelyben

I korábban-wint társadalmi helyzetben - állástfoglalt, döntéseinek

I operativitását hangsúlyozva ebben. Különösen figyelemreméltó ez, a

I lakóterületen tapasztalható gondokkal kapcsolatban, az életszinvo-I nal, a gazdaságpolitika egyes részletkérdéseit illetően. /Pl.igy

I fogalmazódnak meg igények:"miért hagyja a párt, hogy a nyugdíjasok,

( nagy családosok életszinvonala romoljon?", "hogy engedheti meg a

I párt, hogy legyenek, akik aránytalanul nagy jövedelkehez jussanak?",

[ vagy "a VGM-ekben hozott teljesitményt, munkaszervezést miért nem

I követeli meg a rendes munkaidőben?"/ Találkozhattunk egyes réteg-I érdekek megjelenítésének, érvényesítésének pártra való átruházásá-I nak igényével is.

I A vélemények tudati tartalmában azonban valójában annak a törekvés-I nek a felemás értelmezése fedezhető fel, amely társadalmi haladásunk

' időszerű kérdéseinek megoldását a nyilvánosság előtt, társadalmi

| viták révén igyekszik kimunkálni. Ennek célja olyan közmegegyezés

í létrehozása, amely újra és újra megszilárditani képes a nemzeti egy| séget. A tömegkapcsolatok építésében azonban a társadalmi demokrácia

i gyakorlata jelenti a legtöbb vita forrását. E területen a negatív

tapasztalatokhoz fűződő általánosítások érdemelték a legtöbb figyelmet/vonatkozzék ez a nagy beruházások megítélésére, a környezetvédelem megélénkülő vitálcát kiváltó igényeire, vagy az ifjúság, - családvédelem, szociálpolitika valós, vagy vélt feladataira./ A tudati viszonyulásnál; a közgondolkodásban két szélsőséges elemét emeljük ki csupán, egyik amely a demokratikus centralizmus elvi alapjait vitatja, a demokráciát abszolutizálja belőle. A másik, amikor a rendre és fegyelemre való hivatkozással hatósági intézkedéssel helyettesíti, törvényekre való merev hivatkozással korlátozza a demokráciát.

I

E téren az embe®; nagyobb része ismeri a szocialista demokrácia lé¥ nyegét, elveit, fő vonásait, helyesnek tartja fejlesztésének szükségességét, de erőteljesen kritizálja főként üzemi, lakóterületi, intézményi megvalósulásának minőségét.

Kerületi pártbizottságunk döntő fontosságúnak tartotta a beszámolási időszakban a pártdemokrácia állapotéit, alapnak tekintve a demokratikus viszonyok alakításában. A döntések végrehajtását ellenőrizve több tapasztalt hiányosság elemzését végezte el, kijelölve, koordinálva

1 4 ■, . TiZgp___________________________________________________________________________________________________________i