Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.14.a/9)
1988-10-04
I®: 1 mIp'í 8 “- az érdekegyeztetés (megállapodások) rendszerére, a politikai konszenzus alakítására és a pénzügyi megoldásokra helyezi át korlátozó szerepvállalását. I 3. A_bérrendszer karaktcre Nem folytatható az a bérszabályozási gyakorlat, hogy ága. zatokra, szektorokra, egyes szervezet-tipusokra stb. eltérő szabályokat érvényesítünk, azaz a gazdálkodó szervezetek bérezési lehetőségét a gazdaságirányítástól való függés differenciálja. I ; Az egységesség megnyilvánulásai:- ágazat-, szektor- és szervezctsemlegesség;- a bérszabályozás és a vállalkozási nyereségadó hatóköre azonos;- a bérklub és a bérpreferencia-rendszer megszűnik;- lényegében azonos bérrendszert működtetünk a vállalati, a szövetkezeti, az agrár szférában;- a verseny- és a költségvetési szféra béralakulása között összhangot teremt a bérmechanizmus. 4 . A bérgazdálkodás liberalizálása A bérgazdálkodás liberalizálása nem jelenthet abszolút szabadságot, a korlátok lebontását, hanem az eddigi adminisztratív korlátok transzformálását piaci, pénzügyi korlátokká, illetve az állam, a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók érdekeinek figyelembevételén alapuló magatartási szabályokká (megállapodások). A változások sebességét a feltételek (tulajdonlás, piac, érdekegyeztetés) kialakulása har tárolja be. M '—é -J