Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/9)

1985-08-13

— ■ " . I — —— —tó ' IÍ1F '' ' 11 ■ , — — "tó ■ • ■ r~' ;

* • ®30

I

j

3

zetóben, lehetőségeiben meglévő különbségeket tükrözi. A beruházásokban, fejlesztésekben a forráslehetőségek igen mérsékelt célkitűzést tettek döntő többségében lehetővé. A tervekben meghatározott nyereség az 1984. évi tényekkel való összevetésben mind a mértéket, mind a változás irányát tekintve igen nagy szóródást mutat. Ebben a szabályozót és a költségeket befolyásoló árak módosulásainak eltérő hatása mellett a bázisnyereség színvonala is nagymértékben szerepet játszik. A Budapesti Húsipari Vállalat és a Budapesti Husnagykereskedelmi Vállalatnál már a tervi;!® veszteséges évzárást tartalmaz.

Az első félév során több szempontból a korábbiaknál és az előre láthatónál kedvezőtlenebbül alakultak a feltételek. Az anyagellátás nem javult, több anyagféleségből, alkatrészből folyamatosan hiány jelentkezett. Ezek között fémipari termékek, különböző kábelek, alumínium vezetékek, acéláruk, festékek, csomagolóanyagok találhatók a legnagyobb arányban Több helyen pl.? Budapesti Vegyiművek, Magyar Gyapjufonó, Labor MIM Budapesti Gyára - komoly zavarokat okozott az import alkatrészek, anyagok késedelmes beérkezése. Az importhiány a kutatóintézeti, intézményi területen '

is feszültségeket okoz. A korábban is eltérő mértékben zavaró anyag- és alkatrészellátás nehézségeihez az idén az energiaellátás problémái párosultak. A rendkívüli hideg időjárás miatt

bevezetett energiakorlátozás, szénhiány termeléskiosáSt okozott, |

például a Magyar Gyapjufonónál /27,6 millió Ft/, a Budapesti Vegyiműveknél /15 millió/, az Állatifehérje Takarmányokat Ellátó Vállalatnál.

Komolyabb fagykár keletkezett a ZÖLDÉRT-nél, több helyen a termelőberendezések is károsodtak. Az építőipar mintegy két hónapon keresztül a szabadban nem tudott munkát végezni, a dolgozók egy részét fagyazabadságra kellett küldeniük. Döntően ebből követkef zően a Közmű és Mélyépítőnél több mint 20 ezer nappal kevesebb a

ledolgozott napok száma a tavalyinál, a FŐSZER-nél közel 900 munkanap volt a kiesés. Nehezítő tényező volt a szállítás területén kialakult helyzet is.

Általában az iparvállalatoknál tovább folytatódott a létszámcsökkenés, a szakmai összetétel romlása. Ugyanakkor több élelmiszeripa.........................................— j