Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/9)
1985-12-10
_ —----------------tó-- -T ~r~' ' ^ 5q ; ,i0| 4-' - "'ÍC ' : " W&y\ l í- 5 -A kereskedelmi vállalatoknál kedvezőbb a kép. Tizenegy vállalatból hatan a bázis fölött teljesítették és heten elérték, vagy meghaladták a tervezettet. Továbbra is veszteséges az ÁHT két kerületi vállalata, a DÉLÉP Budapesti Épitőipari Leányvállalata, valamint a ZÖLDÉRT. A Fővárosi 4-es Épitőipari Vállalat nyereségessé vált az év során, a tervezett mennyiségének a 42,9%-át realizálja várhatóan. Az ipari és épitőipari egységek többségénél tovább folytatódott a bázishoz viszonyítva a létszám csökkenése /kivéve ^ Közmű, IKV/, az élelmiszeripari egységeknél a BHV kivételével minimális növekedés tapasztalható. A kereskedelmi vállalatoknál a bázishoz közel áll, kivéve a ZÖLDÉRT-et, ahol lo%-os csökkenés és a RAMOVILL-t, ahol 14,4%-os növekedés tapasztalható a munkaerőben. A dolgozó létszám alakulása kedvezőbb képet mutat az elmúlt évekhez viszonyítva, azonban az összetétele, főleg a kvalifikáltságot tekintve szinte minden területen kedvezőtlenül alakult. A kerületi önálló vállalatok, akik nem a központi keresetszabályozásba kerültek be, többségük a keresetszint szabályozási formát választották, csak ketten a keresetnövekmény szabályozást. Az uj keresetszabályozási formák bevezetése az elmúlt évhez viszonyítva csökkentette a havi átlagos keresetek növekményeinek nagy differenciáltságát, a bázishoz viszonyítva 1,7- 15,5% között, a tényleges havi átlagos kereset a 4.730 Ft /Csvv/ és 7.455 Ft /ÁTEV/ között mozog. A központi keresetszabályozásba került vállalatok az 5,5%-os keresetfejlesztési lehetőségen túl akkor tudnak magasabb növekményt biztosítani, ha tőkés export teljesítés és import kiváltás után kaptak bérpreferenciát, mint pl. a FÉG, vagy a tervezettnél magasabb nyereséget értek el és az adót ebből tudták fedezni, pl. ÁTEV. A keresetszint szabá^ lyozással összefüggő tapasztalatok a vállalatok részéről alapvetően pozitívak. A tapasztalat szerint az éves bérfejlesztésnek egy részét használták alapbérek emelésére, a másik részét ösztönzésre /jutalék, prémium, jutalom/. Ez a keresetszabályozási forma lehetőséget teremtett a képzett és magasabb teljesitményt nyújtók jobb elismerésére. Felvetett problémák;- a besorolási L < s - -- --teli
