Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.14.a/9)
1981-03-31
1 :S;» é- 2 -A^Budapesti Vegyiműveiméi a munkaerőgazdálkodás fejlesztésével, a munkaerő foglalkoztatásával, a munkahelyek és munkakörök felülvizsgálatával 1968-óta rendszeresen foglalkoztál:. Az ével: során folyamatossá vált 2-4 %-os létszámcsökkenés is kényszerítette a vállalatot arra, hogy 1973-bant 1975-ben és 1979-ben átfogó, a vállalat egészére kiterjedő felülvizsgálatot végezzenek, amelyek kapcsán munkal:örök összevonására és megszüntetésére is sor került. A^helyi intézkedések differenciáltai:, hatásul:, eredményességül: is különböző. Ennek ellenére általánosnál: mondható, hogy a meglévő problémákat egyre inkább komplex módon, a gazdaságpolitikai gyakorlat fejlesztésével összehangoltan, ^ os nem pusztán munkaügyi kérdésekre szűkítve akarják megvalósítani. A minisztériumok összevonása, az Ipari Minisztérium megalakulása ma még e témakörben nem érezteti különösebb hatását a helyi intézkedések kialakításában. Előrelépés történt a változó gazdasági helyzethez és a növekvő ^követelményekhez jobban igazodó szervezeti, irányítási és döntési rendszer korszerűsítése terén. A FÜ'^G-nél tavaly áttértek’ a korábbi ágazati irányj.tusi rendszerről a területi elven alapuló irányításra. Technológiai szelekcióval növelték a gyárak önállóságát. A gyárai: önelszámoló egységként működnek, az irányítási lánc /mélységi tagozódás/ lényegesen lerövidült, a vezetők száma 7*1 '/-kai csökkent. A SZIMEG-nél az ún. '^termelési főmérnöki szervezet" létrehozása a termelés irányítás és a műszaki előkészítési folyamatokat erősíti, segíti a nagyértékü NC-gépek gazdaságos üzemeltetését is. A Labor MIM 2. sz. Gyáránál a kialakult szervezeti felépítés erősen centralizált, a korszerűsítés vezérigazgatói hatáskör. A Medicor LKGY-nál hasonló a helyzet. A BVM a vezetésiirányítási rendszer korszerűsítése során két fősztályvezetői és egy osztályvezetői beosztást szüntetett meg, két gépműhely összevonásával a közvetlen irányítást javította. A korszerűsítések az üzemi demokrácia szervezeti feltételeit is javítják, pontosítja!: az információs döntési és érdekeltségi szinteket is. A gazdasági szerkezet átalakításával kapcsolatos munkaerő-változás, az összetétel alakulása a vállalatok számára a korábbinál sokoldalúbb feladatot jelent. A gazdaságpolitikai célok függvényében rendszeresebben vizsgálják a munkaerő-struktúrát. Általánosnak mondható, hogy a fizikai létszám valamennyi egységnél gyorsabban csökkent mint a nem fizikai. Az utóbbi arányánál: változásához, relatív növekedéséhez nagymértékben hozzájárult a korszerűbb technika és technológia^ következménye, azaz a mérnököl:, közgazdászok, mezőgazdászok, piackutató, fejlesztő szakemberek iránti szükségszerű "kereslet". A vállalatok a lét-L u — 1
